Hideg viszony Berlin és Budapest között

A lengyel sajtó – némelyik hosszabban, mások rövidebben – beszámolt Angela Merkel budapesti látogatásáról, azt hangsúlyozva, hogy a kétoldalú megbeszélésen az ukrajnai helyzet kérdése is szóba került.

2015. február 6., 18:22

A köztévé híradója is csak egy vágóképet mutatott be ennek kapcsán, megemlítve, hogy budapesti látogatásán milyen állást foglalt a kancellár asszony. Az onet.pl a közös sajtótájékoztatón elhangzottakból azt emelte ki, hogy Merkel a felektől békeszünetet kért, és azt, hogy alkalmazkodjanak a minszki megállapodáshoz. A német vezető szerint csak diplomáciai eszközök vezethetnek a kijevi hatalom és az oroszbarát szeparatisták közötti konfliktus megoldásához. A hírportál még megjegyzi, hogy a kancellár először tett látogatást a magyar fővárosban, amióta 2010-ben Orbán átvette a hatalmat.


A Rzeczpospolita című jobboldali lapban a magyar ügyek szakértője szerint a kancellár kezet nyújtott az uniós lázadónak, de így sem sikerült minden ellentétet feloldani. Merkel néhány órás látogatását hatalmas érdeklődés kísérte, azért, mert mindenki tisztában volt azzal, hogy Budapest és Brüsszel – és közvetve Berlin – viszonya rendkívül veszélyes. A német kereszténydemokraták nem egyszer kritizálták a Fidesz kormányt, mégsem voltak hajlandóak a baloldali bírálatokhoz csatlakozni és fenntartásaikat óvatosan juttatták kifejezésre – jegyzi meg Jaroslaw Gizinski.

A Gazeta Wyborcza nagy kommentárt is szentel a témának, s bevezetőjében hangsúlyozza, hogy Budapesten régen nem volt olyan nagy formátumú politikus, mint Angela Merkel, mert Magyarországot néhány éve nemzetközileg elszigetelték.
Michal Kokot cikkében kiemeli, hogy Budapesten a német kancellár meggyőzte Orbánt, hogy maradjon szolidáris az Európai Unióval Ukrajna kérdésében. A magyar kormányfő ugyanakkor semmilyen ígéretet sem tett, mert nemsokára Putyin elnökkel fog tárgyalni a gázszállítás ügyében.

Budapest nemzetközi elszigeteltsége következtében – miután nyilvánosságra kerültek autoriter törekvései és az un. globális keleti nyitás politikája – elkezdte erősíteni a gyakorlatban kapcsolatait fehérorosz, azerbajdzsán, türkmén diktátorokkal és zsarnokokkal, akikkel a nyugati világ semmi közöset nem akar – írja.

Tegnap az Amnesty International kérte a német kancellárt, hogy foglalkozzon az emberi jogokat védő szervezetek vegzálásának kérdésével – nemrégiben a kormány azt állította, hogy kormányellenes propagandát terjesztenek és „politikailag fizetett aktivisták”, akik az ellenzéket támogatják a Nyugat pénzéből. Ezek a szervezetek természetesen kapnak az un. norvég alaptól támogatást, de tagadják, hogy bármi közük lenne a politikához.

Ugyancsak nagy visszhangot vert a reklámadó kérdése, amely elsősorban az RTL Klubot sújtotta, s amely a 40 százalékos adó kivetése után kifejezetten kritikus lett a hatalommal szemben – ez az egyik legnézettebb televízió Magyarországon. A HVG szerint a magyar RTL Klub igazgatóját olyan fenyegetések érték, hogy családját elköltöztette Magyarországról, ő maga lakását elhagyta és szállodába költözött, biztonsági őröket is alkalmazott.

Merkel látogatása előtt a magyar média azt írta, hogy az RTL-re kivetett adót 5-10 százalékra csökkentik, ha az nem bírálja a kormányt. A kancellár asszony nem akart e kérdések mellett közömbösen elmenni. – Minden demokráciában fontos az ellenzék, a civil társadalom, és a média szerepe – mondta.
– Társadalmaink természetesen rivalizálnak a kérdésben, merre tartsanak. Azt hiszem, ez a magyaroknak is fontos.

S noha Orbán gratulált tegnap Merkelnek és a németeknek, főleg a magyarországi milliárdos beruházások miatt, kettejük között érezni lehetett a hideg távolságtartást. Különösen akkor, amikor a magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy az ő vezetése alatt álló ország „nem liberális demokrácia”. Az illiberális kifejezést először tavaly használta, amikor Oroszországot és Törökországot követésre méltónak minősítette. Merkelt ez fejbe kólintotta: „A demokrácia alapulhat keresztény, liberális, vagy konzervatív értékeken. Az illiberálist nem ismerem” – közölte jegesen a sajtókonferencián.

Ugyanakkor a fő eltérés a magyarok Oroszországot illető politikáját illetően tapasztalható az ukrán krízis fényében. Orbán egyre gyakrabban bírálja az EU-t a szankciók bevezetése miatt – noha megszavazták azokat, de szerinte gazdasági szempontból értelmetlenek. Merkel azért utazott Budapestre, hogy meggyőzze Orbánt az EU iránti lojalitásról, de az semmit sem ígért. – A magyarok sokkal inkább függenek az orosz gáztól, mint a németek. Ettől függ egész gazdaságunk, nincs más alternatívánk – jelentette ki.