Helyreállhat a szövetség – Trump végjátéka
Az 58 éves Blinken 2015 és 2017 között külügyminiszter-helyettes, azt megelőzően pedig Barack Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese volt. Pályáját Bill Clinton kormányzata idején kezdte a külügyminisztériumban.
A választást elvesztő, még hivatalban lévő Donald Trump korábbi döntése nyomán a hét végén hivatalosan hatályba lépett Amerika kilépése a Nyitott Égbolt egyezményből. Közben Trump lényegében már csaknem feladta a semmi eséllyel sem kecsegtető utóvédharcokat. Ennek jele volt, hogy Lee Chatfield, a michigani képviselőház republikánus elnöke a Fox televíziónak adott interjújában közölte: az elnök nem kérte a beavatkozást a szavazatszámlálás folyamatába Michiganben, amely a Biden által elhódított államok egyike.
Anthony BlinkenA Nyitott Égbolt elnevezésű, fegyverzetkorlátozási-bizalomnövelő célú egyezmény csak az egyik volt azon fontos nemzetközi megállapodások sorában, amelyekből Trump kivonta az Egyesült Államokat, és ezzel olyan helyzetet idézett elő, amelyet most az új adminisztrációnak valamiképpen kezelnie, orvosolnia kell. Hasonló súlyú példaként említhető még a párizsi klímaegyezményből, illetve az Egészségügyi Világszervezetből való amerikai kivonulás, de szintén visszavetette Amerika nemzetközi kapcsolatait az Iránnal kötött atomalkuból való kihátrálás, illetve a viszony kiélezése az európai NATO-szövetségesekkel a védelmi kiadások ügyében.
A még 1992-ben kidolgozott, de csak 2002-ben életbe lépett Nyitott Égbolt azt tette lehetővé a részt vevő 35 államnak – az Egyesült Államok mellett Oroszországnak, Kanadának, Ukrajnának, Lengyelországnak és egyébként Magyarországnak is –, hogy fegyvertelen megfigyelési repüléseket végezhessenek egymás területe felett. A cél a katonai tevékenység átláthatóságának biztosítása volt. Az amerikai kormányzat arra hivatkozva lépett ki az egyezményből, hogy Moszkva megsértette a megállapodást, mivel egyes vidékei felett korlátozta, vagy meg is tiltotta a repüléseket. Az egyoldalú amerikai lépés bejelentése után, még idén májusban Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára nyilatkozatban szögezte le, hogy az észak-atlanti szervezet valamennyi tagja továbbra is maradéktalanul teljesíti a szerződés rendelkezéseit, és a NATO változatlanul elkötelezett a hatékony, felelős és ellenőrizhető fegyverzetellenőrzés mellett. Akkori nyilatkozatában a NATO-főtitkár is említette az amerikai fél által kifogásoltakat, és felszólította Oroszországot, hogy térjen vissza az egyezményben foglaltak teljesítéséhez.
Moszkva most mindenesetre garanciákat akar az egyezmény megmaradó részes államaitól arra, hogy az Egyesült Államok kilépése után is biztosítják egész területük, így az amerikai objektumok feletti átrepülést, és hogy orosz területekről készült légi felvételeket nem adnak át Washingtonnak.
Amerikai médiavélekedések szerint Blinken feladata az Egyesült Államok globális szövetségesi hálózatának újraszövése lesz, és Biden ezzel lényegében a feltörekvő és egyre szembetűnőbben nyomuló kínai hatalommal szemben keres partnereket. A leendő külügyminiszter közel két évtizede dolgozik a leendő elnök közelében: munkakapcsolatuk akkor kezdődött, amikor ő lett Biden első számú segítője a szenátus külügyi bizottságában.
A The New York Times szerint Blinken – amellett, hogy prioritási listáján kiemelt helyet kap Európa – a Kínával szembeni szövetségeskeresés jegyében várhatóan intenzíven próbálkozik majd az Indiával való viszony szorosabbra fűzésével is. Az azonban nem jelent majd kizárólag konfrontációt Pekinggel: Blinken nemrégiben arról beszélt, hogy Kínát is be kell vonni a fegyverzet-ellenőrzési ügyekbe.
A New Yorkban és Párizsban nevelkedett Blinken a Harvard, illetve a Columbia Egyetem jogi karán szerzett diplomát. Apja a Clinton-kormányzat alatt volt budapesti nagykövet. A leendő amerikai külügyminiszter portréját felvázoló cikkek megemlítik, hogy gyakran hangsúlyozza: az Egyesült Államoknak kötelessége, hogy morális példát mutasson a világnak, és az amerikai vezetésnek egyedülálló képessége van mások mozgósítására.
„Reméljük, hogy Joe Biden várható elnökségével az Egyesült Államok visszatér a többoldalú együttműködéshez, különösen a koronavírus-járvány és a klímaváltozás elleni küzdelem területén” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Reményét fejezte ki, hogy Joe Biden vezetésével az Egyesült Államok újra kötelezettséget vállal a párizsi klímaegyezmény mellett, azok után, hogy Donald Trump elnök múlt év novemberében bejelentette kilépési szándékát. Von der Leyen hangsúlyozta: bízik abban is, hogy az új kormányzat részt vesz a globális egészségbiztonság fejlesztésben, miután szavai szerint Trump elnök erre sem mutatott túl sok hajlandóságot. Hozzátette: a koronavírus-járványt csakis világméretű együttműködéssel lehet legyőzni, és ennek az összefogásnak az Egészségügyi Világszerzet a sarokköve.
A washingtoni külpolitika várható új irányai mellett most már kezd körvonalazódni a nyilvánosság előtt az is, hogy mire számíthatnak az amerikaiak a gazdaságot illetően.
Biden hárommillió „jól fizető” munkahely létrehozását ígérte
wilmingtoni sajtókonferenciáján. Arról beszélt, hogy az amerikai gazdaságnak azonnali segítségre van szüksége. Hangsúlyozta a zöldenergia fontosságát. Tisztességesebb adóstruktúrát ígért, és kifejtette: azt szeretné, ha a jövőben a vállalkozások és a gazdag emberek „igazságos arányban” fizetnének adót. Bejelentette: kormányzata nem köt majd szerződést olyan vállalatokkal, amelyek nem termelnek az Egyesült Államokban. Tervei közt szerepel az is, hogy országosan 15 dollárra emelné a minimális órabért. Sürgette a kongresszust, hogy fogadjon el újabb gazdaságélénkítő csomagtervet a koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére.
A kétkamarás amerikai törvényhozáson belül a szenátus republikánus többségű, de a képviselőházban a demokraták vannak többségben. demokrata párti képviselőcsoport már újra is választotta házelnökjelöltnek a 80 esztendős Nancy Pelosit. Az egész ház január elején szavaz a házelnök személyéről.
Miközben Biden teljes gőzzel belevetette magát kormányzati csapata összeállításába, Trumpot republikánus törvényhozók kezdték kapacitálni, hogy ismerje el végre választási vereségét.
Az elmúlt napokban a figyelem Michigan államra terelődött, ahol az állam választási bizottsága azt kérte a szavazatokat ellenőrző, két republikánus és két demokrata párti politikusból álló testülettől, hogy hitelesítse a november 3-án tartott elnökválasztás eredményét, amely szerint Joe Biden 2,8 százalékpontos szavazattöbbséggel aratott győzelmet. A Republikánus Országos Bizottság, a párt vezető szerve és a párt michigani vezetése azonban azt szeretné, ha a hitelesítéssel még 14 napig várnának. Feltételezéseik szerint ugyanis Wayne megyében – amely az állam legnagyobb területű megyéje, székhelye Detroit – alaposan kivizsgálnák a feltételezett választási szabálytalanságokat. A michigani választási iroda azonban már jelezte:
az sem változtatná meg a végeredményt, ha a szabálytalanságok beigazolódnának.
Leértékelt Trump-sapkákKözben Donald Trump jogászcsapata fellebbezést nyújtott be Pennsylvaniában azon szövetségi bírói döntés ellen, amely elutasította a keresetet több millió levélszavazat érvénytelenné nyilvánítására. Matthew Brann bíró megállapította: a felperes nem tudta bizonyítani a tömeges csalásra vonatkozó állítását. Pennsylvaniában a jelenlegi helyzet szerint Biden győzött nyolcvanezer szavazattal. A tagállam húsz elektort ad az Egyesült Államok elnökét megválasztó elektori testületbe, amelyben 270 voksra van szükség ahhoz, hogy az egyik jelöltet az Egyesült Államok elnökévé válasszák.
Trump jogászai egyúttal kérték a szavazatok ismételt újraszámlálását Georgiában. Előzőleg Brian Kemp georgiai republikánus párti kormányzó a szavazatok hitelesítése után hivatalosan is aláírta, hogy az állam 16 elektora – az eredményeknek megfelelően – a demokrata párti elnökjelöltet, Joe Bident támogatja. Georgiában Bidenre 12 650 vokssal, azaz 0,25 százalékkal több szavazatot adtak le, és a törvény lehetőséget ad fél százaléknál kevesebb vokskülönbség esetére az újraszámláltatásra.
Joe Bident mindazonáltal egyáltalán nem aggasztják Donald Trump perkeresetei,
amelyeket a választási eredmények megfordítása érdekében nyújtott be – jelentette ki Katie Bedingfield, a demokrata politikus kommunikációs főtanácsadója. Egyik tévényilatkozatában úgy fogalmazott: „ezeket a kereseteket bíróságról bíróságra kinevették szerte az országban”.
Biden választási győzelmét már a Republikánus Pártból is több szenátor elismerte. Mitt Romney, Utah állam szenátora, Susan Collins maine-i és Lisa Murkowski alaszkai szenátor után Pat Toomey pennsylvaniai republikánus szenátor is gratulált Joe Bidennek és alelnökjelöltjének, Kamala Harrisnek. Ben Sasse nebraskai republikánus szenátor szintén bírálta a Trump-kampányt a választási eredmények jogi úton történő vitatásáért. Konkrétan arra reagált, hogy az elnök jogászai sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Rudy Giuliani, a jogászcsapat tagja Michigan államban történt tömeges választási csalásról beszélt. „Dühöngő sajtókonferenciák rombolják a közbizalmat. Rudynak és barátainak nyilvánvalóan nem szabadna nyomást gyakorolniuk a választókra azért, hogy ne fogadják el az eredmények igazolását. A törvények és nem a tweetek országa vagyunk” – fogalmazott közleményében Ben Sasse.
