Véget ért a háború, megkötötték a tűzszünetet
Az orosz békefenntartó kontingens parancsnokságának közvetítésével sikerült megállapodniuk a teljes tűzszünetről Azerbajdzsán és Hegyi-Karabah képviselőinek – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium. Rácz András Oroszország-szakértő szerint a megadás ugyan formálisan egy Moszkva által közvetített tűzszüneti javaslat mentén történt, de tartalmilag ettől még megadásnak számít.
Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki Szentépéterváron fogadta Vang Ji kínai külügyminisztert, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Hivatalának tagját, kifejezte reményét, hogy sikerül békés mederbe terelni a hegyi-karabahi konfliktust. Közölte, hogy Moszkva kapcsolatban áll az azeri, az örmény és a hegyi-karabahi hatóságokkal.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak elmondta, hogy a Kreml a térségbeli konfliktus rendezésének ügyében „két fő kritériumból indul ki”. Az első az Azerbajdzsán, Örményország és Oroszország között elért háromoldalú megállapodás. Mint mondta, a második az volt, amikor Nikol Pashinján örmény miniszterelnök bejelentette Azerbajdzsán területének elismerését az 1991-es határokon belül.
„Az örmény fél Karabahot Azerbajdzsán elidegeníthetetlen részeként ismerte el”
– mondta Peszkov.
„Most olyan lépésekről van szó, amelyeket az Azerbajdzsáni Köztársaság a saját területén hajt végre” – hangoztatta a szóvivő, kiemelve, hogy az Oroszországgal szemben megfogalmazott vádak, miszerint nem avatkozott be maga is fegyveresen a konfliktusba, „teljességgel alaptalanok és megalapozatlanok”. „Örményország nagyon fontos szövetségesünk és partnerünk volt és marad” – jelentette ki a szóvivő, hozzátéve, hogy Moszkva folytatja a kapcsolattartást mind Azerbajdzsánnal, mind pedig a karabahi örményekkel. Mint mondta, az orosz békefenntartók urai a helyzetnek, folytatják a civilek evakuálását, a munka éjjel-nappal folyik. Közölte, hogy az Ilham Aliyev azeri elnökkel való eszmecsere egyelőre nem szerepel a tervek között, a kapcsolattartás Bakuval a munka szintjén folytatódik.
Az orosz külügyminisztérium szerdára virradóra felszólította a szembenálló feleket, hogy vessenek véget vértontásnak, és a harci cselekmények leállításával zárják ki annak lehetőségét, hogy civilek essenek áldozatul a harcoknak. A tárca rámutatott, hogy a rendezés sorsát „drámaian befolyásolta, hogy a hivatalos Jereván 2022 októberében és 2023 májusában az Európai Unió égisze alatt tartott csúcstalálkozókon Hegyi-Karabahot Azerbajdzsán területének részeként ismerte el”.
„Ez megváltoztatta azokat az alapvető feltételeket, amelyek mellett Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország vezetőinek 2020. november 9-i nyilatkozatát aláírták, valamint az orosz békefenntartó kontingens helyzetét” – olvasható az orosz diplomáciai tárca állásfoglalásában.
A minisztérium szerint az orosz békefenntartók a térségbe való vezénylésük óta hűen teljesítették a tűzszünet fenntartásával, valamint az azeri és örmény fél közötti kapcsolattartás biztosításával kapcsolatos feladataikat.
„Ma délelőtt a hegyi-karabahi vezetés bejelentette, hogy beszünteti a harcokat. A közlemény elismerte, hogy az azeri erők súlyos harcok után több helyen áttörték a védvonalakat és a védők helyzete tarthatatlanná vált. A megadás formálisan egy Moszkva által közvetített tűzszüneti javaslat mentén történt, de tartalmilag ettől még megadás”
– írta a hírről Rácz András Oroszország-szakértő közösségi oldalán. Mint kifejtette, a megállapodás főbb pontjai:
1) Hegyi-Karabah feloszlatja minden fegyveres erejét, a nehézfegyvereket pedig kivonják (Örményország felé.)
2) Az örmény erőket is kivonják a térségből (érdekesség, hogy Örményország eddig konzisztensen tagadta, hogy lennének ott örmény erők)
3) A régió helyzetéről holnap kezdődik egyeztetés az azeri központi kormány és a helyi örmények képviselői között, terv szerint Jevlah városában.
Rácz szerint továbbra is kulcskérdés az ott maradt polgári lakosság sorsa és hogy mi lesz az azeri ajánlat a státusukat illetően. Személy szerint nem számítok arra, hogy Baku különösebben nagylelkű lenne és bármiféle érdemi autonómiát ajánlana. „Mindenesetre jelenleg úgy tűnik, hogy ez volt a karabahi konfliktus történetének legrövidebb, és gyaníthatóan utolsó háborúja” – tette hozzá.
(Kiemelt képünk: Orosz katonák járőröznek Hegyi-Karabah-ban, 2021. november 12-én. Fotó: Stringer / Anadolu Agency STRINGER / AFP)