Hatmillióan imádkoznak Magyarországért

Még a nyár elején, júniusban indult ez a hadjárat Teresin városából. Több mint 41 ezren léptek be akkor egész Lengyelország területéről, akik részvételükről nyilatkozatot hoztak nyilvánosságra. A mozgalomról az egyik krakkói kerület keresztvédője, Stanislaw Malkowski káplán számolt be a Gazeta Wyborcza című vezető lengyel napilapnak. Elmondta, hogy néhány tucat világi ember és pap kezdeményezte Teresinben a kereszt védelmét, s tevékenységüket megáldotta a jelenlevő szczecini érsek, Andrzej Dziega.

Malkowski atya kiemelte: ez a történelemben a tizedik Rózsafüzér Keresztes Hadjárat, az előzőek az ellenfelek bukásával végződtek. A kilencedik a rózsafüzér győzelmét hozta el Magyarországon. „Vegyük példának Magyarországot. A változások hazájukban, amelyeknek mi csodálattal adózunk, nem maguktól következtek be. A magyarok kiimádkozták azokat maguknak” – magyarázza.

A keresztesek nem foglalkoznak a legújabb, Magyarországot érintő eseményekkel, mint az ország bóvli kategóriába való sorolása, hanem magyarázó szövegükben kifejtik: "Egy évvel ezelőtt azt gondoltuk, hogy a szmolenszki katasztrófa vezetett oda, hogy a magyarok elűzték a hatalomból a szocialistákat. Ne tévedjünk, ez (a katasztrófa, amelyben Lech Kaczynski államfő és több mint 130 tagú kísérete életét vesztette – a szerk.) csak kis mértékben hathatott, az igazi ok a nemzet morális újjáéledése és meggyőződésének visszatérése, amelyet a Rózsafüzér Keresztes Hadjáratának köszönhet!”

A mozgalom „Miért harcolunk” című szövege leírja a magyar csodát. Ebből idézünk.
„Mindszenthy József bíboros a negyvenes években tudta, hogy a bolsevizmus karmai közé esett népre bukás vár (…) Leírta, hogy ha a népnek csak 10 százaléka mindennap elmond egy rózsafüzért a hazáért, a segítség eljön. A kommunizmus évei után, az un. rendszerváltás után, az Európai Unióba való belépéssel Magyarország Lengyelországhoz hasonlóan elbukott (…). Akkor Magyarország prímása emlékeztetett a bíboros szavaira és felszólította a nemzetet a Keresztes Hadjáratra. Kiszámították, hogy kétmillió magyarra van szükség, akik kinyilvánítják, hogy minden nap imádkoznak a hazáért. Kezdetben csak 200 ezren jelentkeztek (…). Aztán (…) két millióan. A csoda nem sokáig váratott magára. Ennek eredményeit örömmel szemlélhetjük már egy éve.”

A Gazeta hozzáteszi: a konzervatív Fidesz győzelméről van szó, és az általa elfogadott új alkotmányról, amelynek preambuluma ezekkel a szavakkal kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!” A keresztes háború kezdeményezői szerint Magyarország virágzik, Lengyelország viszont bukás előtt áll, s a lengyel nemzet meghal.

Dziega érsek szerint ebben a háborúban a nemzet 10 százalékának részt kell vennie. Véleménye szerint ez hat millió lengyelt jelent, mert a határon túl élőket is ide kell számítani. „Hat millió rózsafüzérrel szinte pontosan körbe lehet zárni a 3511 kilométeres lengyel határt. Ha lesznek hat millióan, Lengyelországot gyakorlatilag körbevesszük és az imádság védő ernyőjét kinyitjuk az ország felett.”

A püspökök kérésére a kezdeményezés feletti lelki felügyeletet a Jasna Góra-i pálos rend látja el, részt vesz a mozgalomban Józef Glemp bíboros, Lengyelország volt prímása, Henryk Gulbinowicz bíboros és több ismert egyházi személy, valamint a Jog és Igazságosság (PiS) pártja egyes politikusai is.

Elhatárolódott ugyanakkor a mozgalomtól a varsói kúria, amelynek közleménye szerint a varsói metropolita, Nycz bíboros átadta a koordinálást a varsói pálos rendi szerzeteseknek. A Gazeta Wyborcza felvilágosítást kért a keresztes hadjárat titkárságától, amely azonban elsősorban az újságot értékelte válaszában.

„A Gazeta Wyborcza, amely annyiszor adta bizonyítékát egyházellenességének, biztosan nem az a médium, amelynek bármiféle magyarázatot adnánk, arra számítva, hogy az „igazat” fog írni.”