Gretl Bergmann tragédiája
Kivándorolt Nagybritanniába s 1934-ben sportágában immár a brit bajnokságot nyerte meg. A következő évben azonban a náci hatóságok hazatérésre kényszerítették azzal, hogy különben ott maradt szülei, testvérei kerülnek bajba. Hitlerék merőben szokatlan lépésének oka: Washingtonból jelezték, hogy az amerikai csapat távol maradhat az olimpiától, ha azon zsidó sportolók nem vehetnek részt. Miután Gretl Bergmann indulását bejelentették, az akadály (amit egyébként az amerikaiak hír szerint nem vettek azért túl komolyan) elhárult. A lányt először nem engedték rendesen edzeni – majd a játékok előtt néhány nappal közölték: mégsem indulhat, mert teljesítménye nem éri elé az olimpiához szükséges szintet - holott korábban 1.60-al állította be a német rekordot. Azaz: a rendszer nem kívánta kitenni magát annak, hogy zsidó atléta nyerjen neki olimpiai érmet… Helyette árját, bizonyos Dora Ratjent indították. Az illető negyedik lett – majd kiderült róla, hogy férfi. A számot egyébként ismeretesen a magyar Csák Ibolya nyerte (aki történetesen ugyancsak nem volt „árja”). A pincér Ratken, akit a Hitlerjugend bízott meg a hazafias feladattal, megnyerte ugyan az 1938-as EB-t, de azután az aranyérmet – miután kiderült férfi volta – át kellett adnia Csák Ibolyának.
Gretl Bergmann az olimpia után – immár családjával – újra menekült. Az USA-ban telepedett le, ahol 1937-38-ban még megnyerte a magasugrást az országos bajnokságon – az utóbbi évben a súlylökést is. A ma 95 éves egykori atléta Németországban azóta sem járt és németül sem hajlandó beszélni.
