Gorbacsov egyik utolsó interjújában figyelmeztette az Egyesült Államokat és Putyint is

89. születésnapja és a Szovjetunió és a berlini fal leomlásának 20. évfordulója alkalmából Mihail Gorbacsov az utolsó szovjet pártfőtitkár Steve Rosenberggel, a brit BBC moszkvai tudósítójával ült le egy beszélgetésre. Amit akkor mondott, a 2022. február 24. utáni világban fokozottan érvényesnek tűnik.

2022. augusztus 31., 12:09

Szerző:

„Voltam Nagaszakiban, ahová az amerikaiak 1945-ben ledobták az atombombát. A hatásai ma is érződnek. Miért kellett ezt tennie az amerikaiaknak? Csak azért, hogy megüzenjék: engedelmeskedjetek nekünk, vagy ledobjuk a bombát!” – így figyelmeztetett egyik utolsó nagyinterjújában Mihail Szergejevics Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó pártfőtitkára és elnöke.

Az interjút Steve Rosenberg, a BBC még a háború kitörése után is Moszkvában kitartó tudósítója készítette az akkor már 89 éves Gorbacsovval még 2019 szeptemberében. Ekkor már látható volt, hogy az új, putyini Oroszország és az Egyesült Államok végleges politikai konfrontációba keveredik, sőt, Donald Trump akkori elnök egy sor atomegyezményt is felmondott, Moszkva ellenzése ellenére, és az amerikai nukleáris-stratégiai fegyverarzenál fejlesztésébe is belekezdett.

Gorbacsov a Hirosima és Nagaszaki utáni világról elmondta, addig nem nyugodhat meg senki, amíg tömegpusztító fegyverek és nukleáris arzenálok léteznek: „Mennyi manapság is a rosszindulatú ember, aki körbe-körbe járkál és dolgokat robbant fel? Mi történik, ha néhány nukleáris fegyvert egy ilyen ember megszerez? (...) A következmények kolosszálisak lennének.”

Akkor azt is elmondta, az összes atomhatalomnak és az összes országnak egyszerre kellene megegyeznie arról, hogy ezeket a fegyvereket elpusztítsák, más kiút semmiféle helyzetből nincs.

Rosenbergnek akkor arról is beszélt, amikor pártfőtitkárrá választották 1985-ben, országjárásba kezdett a Szovjetunióban. Ekkoriban a hidegháborús viszony az Egyesült Államok és hazája között feszült volt, Ronald Reagan amerikai elnök pár évvel korábban „a Gonosz Birodalmának” nevezte a Szovjetuniót és dúlt az afganisztáni háború is, ahol a szovjetek nyugati ellenfelei pénzelték és fegyverezték a mudzsahedin lázadókat.

„Mihail Szergejevics, csak háború ne legyen!”

Felidézte, akkori országjárásán az emberek a falvakban nagyon-nagyon sokszor azt mondták neki: „Mihail Szergejevics, ne törődjön a gazdasági nehézségekkel, az élelmet, gabonát mi kitermeljük, ha nehéz is, megoldjuk. Ön csak egyre figyeljen, háború ne legyen!”

Miután ezt elérzékenyülve felidézte, Gorbacsov hozzáfűzte azt is, a második világháború több millió áldozatot követelt országától ezért az orosz vezetők feladata elsősorban az, hogy hasonló háborúkat a jövőben elkerüljenek, ő pedig erre törekedett, ezért került sor a reformokra is 1985 és 1990 között, még ha ezek végül a Szovjetunió felbomlásához is vezettek.

A két Németország egyesítéséről a volt pártfőtitkár elmondta azt, amit már emlékirataiban is hangsúlyozott: az események gyorsan változtak 1989-ben, a berlini fal lebontásakor, ő pedig úgy látta, nem is tehet mást, mint hogy átengedi a vasfüggönyön a keletnémeteket. Viszont hangsúlyozta, ekkor még a nyugati vezetők jó része, így Margaret Thatcher brit miniszterelnök és ő is ellenezték a két Németország egyesítését, félve egy német nacionalizmus és gazdasági hatalom feltámadásától.

Sokáig védelmezte Putyint, mégis csalódott benne

Vlagyimir Putyinról is kifejtette véleményét. Bár Gorbacsov élete legvégén, az orosz-ukrán háború alatt már azt mondta, úgy érzi, Putyin „tönkretette életművét”, akkor, 2019-ben még úgy látta, orosz elnöknek lenni a világ egyik legnehezebb munkája, nincs olyan utód a moszkvai elitben, aki az akkor már 19 éve az országot vezető Putyintól ezt át tudná venni, ráadásul a nép sem kíván új vezetőt. Ezért, noha kitart amellett, hogy az orosz alkotmány jegyében nem maradhatna túl sokáig egy vezető hatalmon, és ez helyes is, úgy gondolta, rendkívüli időkben indokolható, hogy Putyin nem adja át a hatalmat, főleg, ha az politikai vákuumhoz vezetne.

Mikhail Gorbachev dead
Mihail Gorbacsov és Vlagyimir Putyin 2004-ben. Fotó: CARSTEN REHDER / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP
 

Steve Rosenberg végül azt kérdezi meg az agg vezetőtől, mit tanácsolna azoknak a briteknek, akik a brexit után attól félnek, a Szovjetunióhoz hasonlóan Nagy-Britannia is a szétesés útjára léphet. Gorbacsov erre diplomatikusan csak annyit felelt:

„Az angolok okos, találékony, tehetséges emberek. Majd megoldják!”

(Kiemelt kép: Mihail Gorbacsov 2014-ben, Berlinben, a Hősök Gálavacsoráján vesz részt. Fotó: JENS KALAENE / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP)

07:13

Késes támadást ért hétfő este egy járőröző terrorelhárító katonát Párizsban. A késelés a Gare de l'Est pályaudvar közelében volt. Az elkövetőt előállították - közölte Gérald Darmanin belügyminiszter az X közösségi oldalon. A katona rendőrségi források szerint a bal vállán szenvedett könnyebb sebesülést, eszméleténél van, kórházba szállították.