Gigantikus beruházások pusztíthatják a Bajkál tavat
A Föld édesvízkészletének egyötödét rejti a szibériai Bajkál tó. Páratlan természeti értékeit már fölfedezte a turizmus, annak minden előnyével és hátrányával, most pedig a partvidékére tervezett ipari fejlesztés - az ott található cink- és ólomkészletek nagyüzemi kiaknázásának terve - fenyegeti a Bajkált nehezen elhárítható környezeti ártalmakkal és természetpusztítással.
A világ legmélyebb és legrégibb tava a Bajkál, korát 25 millió évesre becsülik, legmélyebb pontja 1637 méterrel van a szintje alatt. Tiszta szépségét most az fenyegeti, hogy útjában fekszik egy gazdag cinkforrásnak. Szakértők szerint a holodnyinszkojei lelőhely, amely egy közvetlenül a Bajkálba folyó vízválasztónál van, a világ harmadik legnagyobb ólom és cink lelőhelye, amelynek a közelsége szembeállítja egymással a szibériai ipari vezetőket és az állásokat teremteni akaró hivatalnokokat a környezetvédőkkel.
Az MBC Resources - a magánkézben lévő oroszországi Metropol vállalatcsoport tagja - már megkapta a szükséges engedélyeket Holodnyinszkoje térségének ipari fejlesztésére, ahol becslések szerint 13,3 millió tonna cink és 2 millió tonna ólom van. Mindehhez 4 milliárd dollárra becsült költségű tervet dolgoztak ki. A környezetvédők azonban - véleményem szerint jogosan - azt hangoztatják, hogy a fejlesztés tönkretenné a világ legnagyobb édesvíz tömegét, amelyet már úgyis fenyeget a fejlődő turizmus és több más iparág.
Az oroszországi természeti erőforrások minisztériuma júliusban a lelőhely fejlesztésének megtiltását javasolta, azt hangsúlyozva, hogy a bányászat károsítaná a tavat, amely nemzeti ökológiai tartaléknak számít. A tóval mintegy 60 százalékban határos Burjátia kormánya viszont arra számít, hogy a fejlesztés beruházásokat és állásokat fog hozni a térségbe, ezért erőteljesen ellenzi a javasolt tiltást. A burját hatóságoknak már eddig is határozott törekvésük volt, hogy turistacélpontként népszerűsítsék a Bajkált, ahol a világ legritkább hal- és növényfajaiból több is található. Ugyanakkor a burját kormány a bányászati fejlesztést is szeretné gyorsítani.
A Bajkál olyan erőteljes jelképe az ökológiai tisztaságnak az oroszok szemében, hogy 2006-ban Putyin a nagy környezeti kockázatra hivatkozva elrendelte egy óriás olajvezeték elterelését a tótól. Ennek ellenére azonban a szabályozatlan fakivágás és a gondatlan turisztikai építkezés máris károkat okoz, s ezeket csak fogja a bányászat. Egyes gigantikus elképzelések szerint évente kétmillió turista jön majd a Bajkálhoz, és ezért ötcsillagos szállodákat, hegyi síparadicsomokat kell építeniük és hozzá megfelelő infrastruktúrát, jelentős szövetségi pénzekből. Ezzel szemben jelenleg évente alig 20 ezer turista látogatja a tavat, s közülük is legfeljebb 10 ezren érkeznek külföldről.
