Nem adják fel a küzdelmet a franciaországi munkások
Újabb akciónapra kerül sor Emmanuel Macron nyugdíjtörvénye ellen Franciaországban.
Franciaországban 14. alkalommal hirdettek a szakszervezetek keddre országos tiltakozónapot az áprilisban elfogadott nyugdíjreform ellen, amelynek legvitatottabb pontja, a nyugdíjkorhatár 64 évre emelését előíró, szeptember 1-én hatályba lépő rendelet már a hétvégén megjelent a hivatalos közlönyben.
„Minden elképzelést felülmúltunk. A szakszervezetek fél éve mozgósítanak, ez nagyon hosszú idő. A folytatás a keddi részvételen és a június 8-i (nemzetgyűlési) szavazáson múlik”
- jelentette ki a Le Journal du dimanche című hetilapban vasárnap megjelent interjúban Sophie Binet, a tüntetéseket szervező CGT szervezet új elnöke, aki szerint még nem késő egy jelentős megmozdulással meggyőzni a kormányt és az államfőt arról, hogy vonják vissza a nyugdíjreformot.
A parlament alsóháza csütörtökön szavaz a korábbi kormánypárti képviselőkből álló, független LIOT csoport javaslatáról, amely a nyugdíjreform visszavonását kezdeményezi. A Charles de Courson centrista képviselő által beterjesztett szöveg elfogadásának nincs sok esélye, miután Emmanuel Macron államfő pártja és a jobbközép Köztársaságiak nem támogatják azt. A javaslat egyébként is a nyugdíjkorhatár megemeléséről szóló cikkely nélkül kerül a plenáris ülés elé, miután az előkészítő bizottsági ülésen a kormánypárti képviselők kivették belőle.
Az utolsó csata
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2023. május 1., 18:05
Tízezrek vonultak hétfőn a francia nagyvárosok utcáira a munka ünnepén, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek Emmanuel Macron francia elnök nyugdíjreformja kapcsán, a rendőrség Párizsban és Nantes-ban könnygázzal oszlatott.
Külföld
2023. április 19., 19:00
A Franciaországban vitatott nyugdíjreform elleni tömegdemonstrációkat szervező CFDT szakszervezet vezetője, Laurent Berger szerdán bejelentette, hogy június 21-én távozik a legjelentősebb francia szakszervezet éléről.
Külföld
2023. április 6., 21:55
Franciaországban a szakszervezetek felhívására csütörtökön tizenegyedik alkalommal tiltakoztak a nyugdíjreform ellen több százezres utcai felvonulásokkal a nagyvárosokban, valamint sztrájkokkal a közszféra stratégiai ágazataiban.
A szakszervezetek közötti összefogást koordináló Cyril Chabanier május közepén már jelezte, hogy a június 8-i tiltakozónap lesz „az utolsó csata” a nyugdíjreform ellen.
A szakszervezetek és a diákszervezetek kedden mintegy 250 városban rendeznek felvonulásokat, amelyeken a rendőrség 400 és 600 ezer közötti résztvevőre számít, Párizsban az előzetes becslések szerint 40 és 70 ezer között lehet a tüntetők száma. A délután kezdődő tiltakozó felvonulás elhalad majd a nemzetgyűlés épülete előtt is. A belügyminisztérium országszerte 11 ezer rendfenntartót mozgósít a tüntetők biztonságának szavatolására és a rendbontások elkerülésére.
A tiltakozónapon az energiaszolgáltatásban, valamint a közlekedésben dolgozók egy része munkabeszüntetést hirdetett: bár a vasúti és a városi tömegközlekedésben várhatóan nem lesznek jelentősebb fennakadások, miután a szerelvények 90 százaléka elindul, a belföldi repülőjáratok mintegy harmadát előzetesen törölték a légitársaságok.
A megmozdulást támogató radikális baloldali Engedetlen Franciaország nevében Manuel Bompard képviselő a Cnews hírtelevízióban azt kérte a franciáktól, hogy „növeljék a lakossági nyomást” a nemzetgyűlésen a nyugdíjreform visszavonása érdekében.
A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődtek százezres tömegdemonstrációk a szakszervezetek felhívására, a tüntetéseket pedig országszerte utcai zavargások kísérték. Miután a francia alkotmánytanács áprilisban jóváhagyta a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelését előíró törvénytervezetet, amit másnap Emmanuel Macron államfő ki is hirdettetett.
A vasárnapra virradóra megjelent végrehajtási rendeletek meghatározzák, hogy a nyugdíjjogosultság kezdő korhatárát hogyan emelik fokozatosan. A jelenlegi 62 éves nyugdíjkorhatár az 1961. szeptember 1. és december 31. között születettek esetében 62 év és három hónapra nő szeptember 1-én, majd születési évenként további negyedévvel emelkedik, és az 1968. január 1. után születettek esetében eléri a 64 évet.
A fokozatos emelés másképp vonatkozik a nehéz fizikai munkát végző vagy a veszélyes munkakörökben dolgozó alkalmazottakra, akik az úgynevezett „szuperaktív” és „aktív” kategóriába tartoznak: az előbbiek esetében a korhatár fokozatosan emelkedik 52-ről 54 évre (többek között rendőrök, csatornázási munkások, börtönszemélyzet), az utóbbiak esetében pedig 57-ről 59 évre (egyebek mellett egészségügyi dolgozók).
A rendeletek a „hosszú életpálya” rendszerét is átalakítják, ez lehetővé teszi, hogy azok, akik fiatalon kezdtek el dolgozni, korábban mehessenek nyugdíjba, mint mások. Mostantól a jelenlegi kettővel szemben négy nyugdíjjogosultsági korhatár lesz: 58, 60, 62 és 63 év azok számára, akik 16, 18, 20 és 21 éves korukban kezdtek dolgozni.
(Kiemelt kép: Francia csendőrök oltják el az égő barikádokat Párizsban, a nyugdíjreform elleni tüntetésen 2023. március 18-án. Fotó: Julien de Rosa / AFP)
