Fico másodszor
Robert Fico olyan, mint a jó bor: az idő múlásával csak nemesedik – jelentette ki párt- és miniszterelnökéről a régi-új belügyminiszter, Robert Kaliòák. Tény, hogy Fico korábbi, négy-öt évvel ezelőtti önmagához képest megváltozott. NAGY-BÁBA ILDIKÓ írja Pozsonyból.
Fico türelmesebb az újságírókkal, blogbejegyzéseiben olyan témákról is hajlandó értekezni, amelyeket régebben kapásból elutasított, például a kábítószer-fogyasztás büntethetőségéről és a kisebbségi jogokról is volt véleménye. Igaz, mindössze annyit válaszolt a pozsonyi Új Szó kérdésére, hogy utóbbiakhoz a kormánynak nem lesz energiája hozzányúlni.
A sokat megélt szlovákiai magyarban azonnal feltámad a kétség: ha ez csak energia kérdése, a kabinetben előbb-utóbb valaki majd erőt gyűjt a kérdés megnyitásához. Hiszen az első intézkedések egyike épp a kisebbségi és emberi jogi miniszterelnök-helyettesi poszt és hivatal megszüntetése volt. A hírre tiltakozással válaszoltak különféle civilszervezetek és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala is.
Felszámolja a kisebbségi hivatalt?
Amint a kisebbségi főosztály vezetőjétől, Juhász Lászlótól megtudtuk, szerkezeti átalakítás egyelőre nem történt, „főnök” híján a kormányhivatal vezetője alá tartoznak. Nem tudják, mi lesz a hivatal és alkalmazottainak sorsa: megmaradnak-e egy kormánybiztos vezetésével, vagy szélnek eresztik őket, a hatásköröket pedig szétosztják a tárcák között. Ehhez törvényeket kell módosítani, ami a kormánypárt parlamenti túlsúlyát ismerve nem jelent majd gondot.
Az 1998 óta létező emberi jogi, esélyegyenlőségi és nemzeti kisebbségi hivatal felszámolása mindenesetre rossz fényt vetne Ficóra, aki valószínűleg nem kíván azonnal konfliktusba kerülni a kisebbségekkel, esetleg miattuk az Európai Unióval. Szakemberek szerint az első krízishelyzetek majd megmutatják, Ficónál valóban személyiségi változás történt-e, avagy csupán szerepet játszik, és időleges az imidzsváltás.
Fiatalok
A kormányfő nem ragaszkodott feltétlenül régi embereihez sem: tizenhárom tagú kabinetjének az előző, 2006–10 közöttihez képest hét új tagja van. Szinte valamennyien párton kívüli szakemberek, csak egy személy jött Fico pártjából, a Smerből (a régi-új miniszterek persze valamennyien pártjának tagjai). Bizonyára ezért kapta meg az újoncok közül pont a párttárs az egyik legfontosabb tárcát, a pénzügyit.
Jellegzetessége még az új szlovák kormánynak az alacsony átlagéletkor: mindössze negyvenhét év. Dušan Čaplovič oktatási miniszter a maga hatvanöt évével a legidősebb, a környezetvédelmi tárca harminckilenc éves vezetője, Peter Žiga pedig a legfiatalabb tagja az új szlovák kabinetnek. Az egyetlen hölgy az egészségügyi tárcát felügyelő negyvenéves Zuzana Zvolenská. Régi-új miniszterként van jelen a külügyi tárca irányítója, a karrierdiplomata Miroslav Lajčák, aki többek között a Balkánon NATO-megbízottként teljesített szolgálatot.
Talán külön érdemes megemlíteni a közlekedési minisztert, Ján Počiateket, aki az előző Fico-kabinet pénzügyminisztere volt. Akkor az euró bevezetését megelőző néhány napon a J&T szlovák pénzügyi csoport jachtján Monaco partjainál nyaralva – feltételezések szerint – elárulta az árfolyamot, ezzel jelentős nyereséghez juttatva barátait. Az ügyre nem derült fény, Fico megbocsátott neki, és most még fontosabb tárcát kapott. Hiszen az uniós alapok jelentős hányada épp a közlekedés korszerűsítésére irányul. Ám a bizalom nem állt teljesen helyre, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy előző közlekedési miniszterét, Ľubomír Vážnyt Fico most miniszterelnök-helyettesként a nagyberuházások levezénylésével fogja megbízni. Kis túlzással: Počiatek ellenőrzésével.
Robert Fico egyelőre csak megbízott miniszterelnök. Ebben a tisztségében terjeszti be május elején kormányának programját, amelyet a Tisztelt Ház minden bizonnyal elfogad, és az új kabinet megkapja a parlament bizalmát. Innentől kezdve Fico vezetheti az ő országát pragmatikus politikusként, aki – Orbántól eltérően – egyelőre nem beszél saját történelmi küldetéséről. De várjuk ki a végét.