Az Európai Parlament elkerülné az újabb koszovói háborút
Kapcsolataik normalizálására hívta fel az Európai Parlament strasbourgi ülésén Koszovót és Szerbiát. A két állam közötti feszültségek 2023 januárjában ismét kiújulni látszottak, azóta tárgyalási folyamat vette kezdetét.
Az Európai Parlament (EP) kapcsolataik normalizálására szólította fel Koszovót és Szerbiát, és hangsúlyozta, a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok helyreállítása mindkét ország uniós csatlakozásának előfeltétele - közölte az uniós parlament szerdán.
Az EP strasbourgi plenáris ülésén Szerbiáról és Koszovóról elfogadott jelentéseiben a képviselők arra bíztatták a két országot, hogy előre mutatóan vegyenek részt a kapcsolatok helyreállítását célzó, Belgrád és Pristina közötti párbeszédben, és haladéktalanul biztosítsanak átfogó, jogilag kötelező érvényű megállapodást a kapcsolatok normalizálásáról a kölcsönös elismerés elve alapján.
A Szerbiáról szóló jelentésükben az EP-képviselők azt írták, hogy a Belgráddal folytatott csatlakozási tárgyalások csak akkor haladhatnak előre, ha az ország igazodik az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, és jelentős előrelépést tesz az EU-val kapcsolatos reformok terén. Az EP-képviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a közelmúltban csökkent az EU-tagság társadalmi támogatottsága Szerbiában, ami véleményük szerint a kormány által ellenőrzött médián és kormányzati tisztviselőkön keresztül terjesztett régóta fennálló EU-ellenes és oroszbarát politikai retorika eredménye. Az európai parlamenti képviselők szerint az uniós perspektíva támogatottságának visszaesése annak az eredménye is, hogy a kormány képviselői nem tudtak szembenézni Szerbia múltjával és megbékélni vele. A képviselők azt szeretnék, ha az EU újragondolná a Szerbiának nyújtott pénzügyi támogatás mértékét, „ha az antidemokratikus politika” támogatása folytatódik a szerb kormány részéről.
Koszovóval kapcsolatban az EP-képviselők jó eredményekről számoltak be a korrupció elleni küzdelem terén, és méltatták az EU-csatlakozással kapcsolatos reformok, köztük a szervezett bűnözés terén elért eredményeket. Sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a szerb közösségnek Koszovó politikai, társadalmi és gazdasági struktúráiba való bevonására irányuló kezdeményezések továbbra is korlátozottak, és arra szólították fel a koszovói kormányt és a koszovói szerbek képviselőit, hogy lépjenek túl a közösségek közötti megosztottságon.
Fidesz: az EP diszkriminálja Szerbiát
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2023. április 24., 18:40
A Nyugat nem értette meg a koszovói szerbeket, nem akarta meghallgatni őket, a koszovói szerbek pedig a vasárnapi észak-koszovói polgármester-választástól történő távolmaradással üzentek a nemzetközi közösségnek és a pristinai vezetésnek is – hangsúlyozta Aleksandar Vučić szerb elnök hétfőn Belgrádban, amikor az előző napi koszovói választások eredményét értékelte.
Külföld
2023. április 23., 17:59
Mindössze 2,45 százalékos volt a részvételi arány 15 óráig az észak-koszovói polgármester-választáson vasárnap – közölte a koszovói választási bizottság.
Külföld
2023. április 13., 20:33
Szerbia nem adott el, és a jövőben sem fog eladni fegyvereket Ukrajnának, és nincs olyan dokumentum, amely ennek az ellenkezőjét bizonyítaná - szögezte le Alekszandar Vucsics szerb elnök csütörtökön a közép-szerbiai Raskában, ahol koszovói szerbekkel tárgyalt.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben tájékoztattak:
a Fidesz európai parlamenti képviselői a szöveg „elfogultsága és abszurd állításai miatt” a Szerbiáról szóló országjelentés ellen szavaztak.
Kijelentették: Magyarország továbbra is Szerbia tagságának legnagyobb támogatója, azonban az ilyen jelentések nem szolgálják a csatlakozási tárgyalások felgyorsulását.
A közlemény Gál Kingát, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnökét idézte, aki hangsúlyozta: a nyugat-balkáni régió legfőbb stabilizáló ereje és kulcsországa Szerbia, ezért az ország mielőbbi csatlakozása Magyarország és Európa érdeke.
A jelentésbe foglalt ideológiai alapú bírálatok alapvetően rendíthetik meg Szerbia és az egész régió integrációs perspektíváit és az uniós intézményekbe vetett bizalmat is - fejtette ki Gál Kinga, aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Parlament baloldali többsége egy bővítési jelentésben is „ideológiai alapon támadja Magyarországot, és hungarofóbiájáról tanúskodva alaptalan bírálatokat fogalmaz meg”.
Deli Andor fideszes EP-képviselő hangsúlyozta: Szerbia uniós csatlakozása kiemelt fontossággal bír a vajdasági magyar közösség számára. A jelentés mind elfogult tartalmával, mind túlzóan kritikus megfogalmazásaival maradandó kárt fog okozni Szerbia és az Európai Parlament közötti kapcsolatokban. Szerbia polgárai ennél sokkal jobbat érdemelnek - tette hozzá a fideszes politikus.
(Kiemelt kép: az Európai Parlament ülésterme Strasbourgban. Fotó: Philipp von Ditfurth/ DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
