Vučić: A Nyugat nem értette meg a koszovói szerbeket

Miután a szerb kisebbség bojkottálta a vasárnapi voksolást, a részvételi arány csupán 3,47 százalékos volt a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóban. Helyi jelentések szerint a 45 ezer 95 szavazásra jogosult közül 1567 járult az urnák elé, és közülünk mindössze 13 volt szerb nemzetiségű.

Aleksandar Vučić szerint a szavazás bojkottja „békés politikai felkelés” volt, a helyi szerbek így mutatták ki elégedetlenségüket a „megszállókkal” szemben. A szerb elnök szerint a koszovói szerbek megmutatták, hogy melyik országban szeretnének élni, és kit tartanak vezetőiknek. Mint mondta, a szerbek megmutatták, hogy más bánásmódot szeretnének, több tiszteletet, valódi párbeszédet, és nem rájuk erőltetett megoldásokat.

A szerb köztársasági elnök felháborodásának adott hangot azért is, mert az Európai Unió szerint a választások rendben zajlottak le, ugyanakkor Brüsszel sajnálatát fejezte ki, hogy nem minden párt és nem minden közösség élt demokratikus jogával. Aleksandar Vučić szerint viszont az alacsony részvételi arány és a szerbek távolmaradása éppen arra mutatott rá, hogy egyáltalán nem rendben zajlott a választási folyamat.

Koszovó északi részén azért kell előrehozott önkormányzati választást tartani, mert az ott élő szerb kisebbség tagjai tavaly novemberben úgy döntöttek, kivonulnak a koszovói állam intézményeiből. Amiatt tiltakoztak, hogy a pristinai hatóságok elrendelték: a Szerbia által kiadott rendszámtáblákat koszovóiakra kell cserélni. A szerbek közölték, hogy mindaddig nem térnek vissza az intézményekbe, amíg Koszovó nem teljesíti a 2013-ban brüsszeli közvetítéssel aláírt megállapodásban foglaltakat, s amíg nem alakítja meg a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. Ennek megalakításáról már az idén is egyeztetett a szerb államfő és a koszovói kormányfő, Brüsszel pedig arra vár, hogy ez mihamarabb megtörténjen, egyelőre azonban nem történt előrelépés.

Aleksandar Vučić szerb elnök szerint azért nem halasztották el a voksolást, még ha nem is voltak meg a megfelelő körülmények, mert így május másodikán, amikor ismét tárgyalóasztalhoz ül Brüsszelben a szerb és a koszovói fél, Albin Kurti koszovói miniszterelnök azt mondhatja, nincsenek is szerb önkormányzatok Koszovóban, amelyek létre akarnák hozni a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét, hiszen minden településnek albán vezetése van. A szerb köztársasági elnök hétfőn közölte, május 2-án valószínűleg elutazik Brüsszelbe, és ismertetni fogja a szerb álláspontot a választásokkal és a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségével kapcsolatban is. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy szerinte nem lesz eredményes a találkozó, a mostani események pedig csak egy még mélyebb válság előszelének számítanak.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amelyet Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül további ötvenezren laknak az ország más részein, szórványban.

(Kiemelt képünk: Aleksandar Vucic szerb elnök Koszovóról nyilatkozik belgrádi sajtóértekezletén 2023. április 24-én. A helyi szerbek bojkottálták a négy észak-koszovói polgármester-választást, így a részvételi arány az érintett szerb többségű településeken 3,47 százalékos volt. MTI/AP/Darko Vojinovic)