Ott szankcionál az Európai Unió, ahol Oroszországnak leginkább fáj
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa az Ukrajna ellen folytatódó háborúra tekintettel elfogadta tizennegyedik szankciós csomagját, amely egyebek mellett az orosz pénzügyi és energiaszektorban, valamint a kereskedelem területén tevékenykedő orosz vállalatokat sújtja, és fellép a korlátozó intézkedések kijátszásával szemben – közölte az uniós tanács hétfőn.
Az uniós külügyi tanács luxembourgi ülésén elfogadott szankciós lista további 116 ember és szervezet nevével bővült, akik vagy amelyek felelősek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért – írták. Ezzel 2100 fölé emelkedett azok számra, akiket az Európai Unió szankciókkal sújt válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára.
Annak biztosítására, hogy csökkenjen Oroszország cseppfolyósított földgáz (LNG) értékesítésből és szállításból származó bevétele, az EU megtiltja, hogy uniós létesítményeket az orosz LNG átrakodására használjanak nem uniós országokba irányuló szállítás céljából. Az EU tiltja továbbá az oroszországi új LNG-beruházások befejezéséhez szükséges áruk, technológiák és szolgáltatások nyújtását uniós szereplők részére, valamint importkorlátozásokat vezet be az orosz LNG-re a földgázrendszerhez nem csatlakoztatott uniós terminálokon keresztül.
Az EU továbbá újabb intézkedéseket vezet be a szankciók kijátszásának visszaszorítására egyebek mellett annak biztosításával, hogy európai cégek unión kívüli országokban működő leányvállalataikon keresztül ne vegyenek részt olyan tevékenységekben, amelyek a szankciók által megakadályozni kívánt eredménnyel járnak. Az intézkedések elsősorban az orosz katonai rendszerek fejlesztése szempontjából kritikus harcászati eszközök kivitelére, valamint az azok előállításához szükséges ipari tudás átadásának korlátozására vonatkoznak.
Nem csak az energiaszektort szankcionálja az Európai Unió
Az uniós Külügyek Tanácsa úgy határozott, hogy betiltja az Orosz Központi Bank által a korlátozó intézkedések hatásának semlegesítése céljából kifejlesztett speciális pénzügyi üzenetküldő szolgáltatás (SPFS) Oroszországon kívüli használatát. Az EU tilalmat vezet be emellett az EU-n kívül letelepedett hitelintézetekkel és pénzügyi intézményekkel, valamint kriptoeszköz-szolgáltatókkal folytatott ügyletekre, amennyiben azok kettős, azaz civil és katonai felhasználású termékek és technológiák, harctéri eszközök és lőszerek Oroszországba irányuló kivitele, szállítása, értékesítése, átadása vagy szállítása révén elősegítik az Oroszország védelmi ipari bázisát támogató tranzakciókat – írták.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2024. május 14., 12:14
Szijjártó Péter szerint az EU orosz földgáz szankciói miatt az álszentség fogságában van az energiapolitika.
Külföld
2023. december 21., 19:34
A 25-60 év közötti, külföldön tartózkodó ukrán férfiaknak jövőre jelentkezniük kell az Ukrán Fegyveres Erők toborzóközpontjainál, ellenkező esetben szankciókat alkalmaznak velük szemben – figyelmeztetett Rusztem Umerov védelmi miniszter csütörtökön, nyugati újságíróknak nyilatkozva.
Arra válaszul, hogy az EU szerint „Oroszország a félretájékoztatás részeként arra törekszik, hogy beavatkozzon az EU demokratikus folyamataiba és aláássa demokratikus alapjait”, a továbbiakban uniós politikai pártok és alapítványok, civil szervezetek, illetve médiaszolgáltatók nem fogadhatnak el orosz állami finanszírozást.
Az EU első alkalommal kikötői belépési és szolgáltatásnyújtási tilalmat vezetett be minden olyan hajóra, melyek katonai felszerelések, vagy „lopott ukrán gabona”, illetve az orosz energiaágazat fejlesztésének támogatására használható eszközök szállításában vesznek részt. A szankciók jelenleg 27 hajót céloznak – ismertették. Az EU emellett leszállásra, felszállásra vagy az EU területe feletti átrepülésre vonatkozó tilalmat vezet be minden nem menetrend szerinti légi járműre.
Az EU további korlátozásokat vezetett be az olyan áruk kivitelére is, amelyek hozzájárulhatnak az orosz ipari képességek javításához. Ilyenek a vegyi anyagok, beleértve a mangánércet és ritkaföldfém-vegyületeket, bizonyos műanyagokat. Az EU emellett korlátozásokat vezetett be az Oroszországból származó hélium behozatalára, amely – mint kiemelték – jelentős bevételi forrást jelent Oroszország számára.
Végezetül tilos lesz ukrán kulturális javakat és egyéb régészeti, történelmi, kulturális, tudományos vagy vallási jelentőségű javakat vásárolni, vagy azokkal bármi módon kereskedni, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy e javakat jogellenesen szállították el Ukrajnából.
A közlemény Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt idézte, aki hangsúlyozta: „az uniós szankcióink már eddig is jelentősen meggyengítették az orosz gazdaságot, és megakadályozták Vlagyimir Putyin orosz elnököt abban, hogy megvalósítsa Ukrajna elpusztítására irányuló terveit”, noha – mint hozzátette továbbra is folytatja a civilek és a polgári infrastruktúra elleni jogtalan agressziót.
A 14. szankciós csomag bizonyítja, hogy az EU továbbra is egységesen támogatja Ukrajnát és törekszik az ukránok elleni bűncselekmények korlátozására, beleértve az uniós intézkedések megkerülésére irányuló erőfeszítéseket is – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Oroszország is felkerült Magyarország feketelistájára
Oroszország is rajta van az adózási szempontból nem együttműködő államok listáján a pénzügyminiszter által benyújtott új tervezet szerint – írta meg a Portfolio. A frissített listával Magyarország az Európai Unió listájával kerül így összhangba, amin a következő országok szerepelnek: Amerikai Szamoa, Amerikai Virgin-szigetek, Anguilla, Antigua és Barbuda, Fidzsi-szigetek, Guam, Oroszország, Palau, Panama, Szamoa, Trinidad és Tobago valamint Vanuatu.
Az adózási szempontból nem együttműködő állam olyan országot jelent, amely nem felel meg a nemzetközi adózási normáknak és előírásoknak, nem tartja be például az információcsere vagy az adóelkerülés elleni intézkedéseket. Az ilyen országokat gyakran adóparadicsomként is emlegetik, ahol a vállalatok és magánszemélyek alacsony vagy nulla adóterheléssel tudják elkerülni az adófizetést, a végső tulajdonos pedig teljesen elrejtőzhet.
Számos változás történt a listán az elmúlt évhez képest, mivel a jegyzéket a legelső, 2017-es összeállítása óta rendszeresen frissítik és felülvizsgálják az alapján, hogy az országok és területek milyen intézkedéseket hajtottak végre az általuk tett vállalások teljesítése érdekében – olvasható az Európai Tanács oldalán. Ezek alaján a Bahama-szigetek, Belize, a Seychelle-szigetek, valamint a Turks- és Caicos-szigetek idén februárban lekerültek az uniós jegyzékről. Még Oroszország 2023 óta szerepel rajta az ukrajnai háború miatti szankciók miatt.
A kormány a listán szereplő országokkal szemben különböző gazdasági és pénzügyi szankciókat vezethet be, a gazdasági együttműködésnél szigorúbb eljárási szabályokat alkalmazhat, főként a cégek tőkemozgásainál. A rendelet célja, hogy megerősítse Magyarország elkötelezettségét az adóelkerülés elleni küzdelemben és a nemzetközi adózási normák betartásában. Az ilyen intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy az adórendszer igazságosabbá váljon, és a vállalatok és magánszemélyek ne tudják elkerülni az adófizetést. A rendelet a társadalmi egyeztetés utáni kihirdetését követően az új lista azonnal hatályba lép, biztosítva, hogy Magyarország továbbra is részt vegyen a nemzetközi adózási normák betartásában.
(Fotó: EyePress News / AFP)
