Újabb magyar vétó jöhet az orosz földgáz szankciók ellen
Szijjártó Péter szerint az EU orosz földgáz szankciói miatt az álszentség fogságában van az energiapolitika.
Újabb magyar vétó jöhet az EU-s orosz földgáz szankciók ellen – értesült a Politico. A lap azt írja, hogy Magyarország fenntartásait fejezte ki az új javaslattal kapcsolatban a múlt héten a nagykövetek közötti kezdeti beszélgetések során. Több jelenlévő szerint hazánk a nagykövetek múlt heti első megbeszélései során erős fenntartásokat fogalmazott meg a legújabb, 14. szankciós javaslattal kapcsolatban. Az intézkedést nem ellenezte Magyarország, de egyértelműen az óvatosságot preferálja. Magyarország legfőbb követe azt mondta, hogy országa blokkolni fog minden olyan szankciót, amely növeli az energiaköltségeket Európában – írja a Blikk.
„Elemezni fogjuk a csomagot, de nem támogatunk semmit, amely negatív hatással lehet az [uniós] gázpiacra” – idézték a magyar tisztviselő szavait a Politicónak beszámoló névtelen források.
A szankciók megakadályoznák, hogy az uniós országok orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) exportáljanak, ami jelentős nyereségtől fosztaná meg Moszkvát. Mindezek mellett azonban nem állítanák le az EU orosz gázvásárlásait, és nem érintenék közvetlenül Magyarország üzleti érdekeit. Mivel Magyarország nagymértékben függ az orosz exporttól, ezért régóta ellenzi a Moszkva elleni további energetikai szankciókat, amelyekhez mind a 27 uniós ország egyhangú támogatása szükséges. A jelenlévők szerint számos más ország, köztük Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország is több technikai információt kért az intézkedésekről az első tárgyalások során.
Szijjártó Péter szerint az EU orosz földgáz szankciói miatt az álszentség fogságában van az energiapolitika
Súlyos problémát jelent, hogy az energiapolitika túszává vált az ideológiai vitáknak és az álszentségnek, miközben a kormányoknak lényeges kötelességük garantálni az ellátásbiztonságot és figyelembe venni a környezetvédelmi szempontokat is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a szerb fővárosban.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2024. március 6., 18:58
A magas ár miatt sokkal kevesebb gázt használt el a lakosság tavaly, mindenki spórolt. Közben világossá vált, hogy akár már 2025-re megszűnhetne az orosz gázfüggőségünk, de úgy tűnik, nem fog.
Külföld
2023. november 21., 06:56
Bár az Európai Bizottság október elején kijelentette, hogy Bulgáriának joga van megadóztatni az országon áthaladó orosz gázt, ez a terv várhatóan mégsem valósul meg.
Külföld
2023. november 15., 11:51
Kadri Simson egy lapinterjúban azt kifogásolta, hogy miközben az uniós országok igyekeznek leszakadni az orosz gázról, a magyar miniszterelnök kezet ráz az orosz elnökkel.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Belgrádi Energiafórumon leszögezte, hogy egy ország kormányának fontos kötelessége felelős energiapolitikát folytatni, és ehhez két szempontot kell figyelembe venni, az ellátás biztonságát és a környezetvédelmi aspektusokat. Ez pedig szavai szerint csak olyan energiapolitika mellett lehetséges, amely nem túsza az ideológiáknak és az álszentségnek, márpedig jelenleg Európában nem ez a helyzet, amit az Oroszországgal szembeni szankciók is jól példáznak. Rámutatott, hogy az energiapolitika matematikai és fizikai kérdés, mert amíg nem lehet a kőolajat vagy a földgázt hátizsákban szállítani, addig az infrastruktúra határozza meg, hogy honnan lehet vásárolni.
Továbbá kifejtette, hogy miközben a nyugat-európai országok oly büszkén hangoztatják, hogy az elmúlt években megszabadultak az orosz kőolajtól, mára Európa vált az indiai kőolaj legfőbb vásárlójává, ahol az orosz részesedés 0,5 százalékról 35 százalékra nőtt az energiahordozó importjában. Álszentséget emlegetve megjegyezte emellett azt is, hogy áprilisban Franciaország volt az orosz földgáz első számú vásárlója, illetve a nyugat-európai LNG-kikötőkbe érkező cseppfolyósított gáz legnagyobb része is orosz. Sérelmezte azt is, hogy az Európai Unió nem hajlandó támogatni a kontinens délkeleti részén meglévő energiavezetékek kapacitásbővítését, mondván, hogy a földgáz tizenöt év múlva már úgysem lesz része az energiamixnek. Szijjártó Péter kiemelte, hogy a nemzeti energiamix összeállításának állami hatáskörben kell maradnia, meg kell szabadulni minden külső nyomástól, és figyelembe kell venni minden ország sajátosságait.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
