Az Északi-sarkvidékig ér a háború szele

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője, Németh Viktória arról számolt be, hogy az orosz-ukrán háború nehezíti az Északi-sarkvidék helyzetének rendezését.

2022. október 17., 11:01

Szerző:

Az InfoRádió GeoTrendek című műsorában Németh Viktória elmondta, hogy Északi-sarkvidéken található a föld gáztartalékainak 30 százaléka, illetve becslések szerint a kőolajtartalékok 13 százaléka, illetve értékes fémek is bányászhatóak a területen. Hajózás szempontjából pedig azért jelentős, mert lényegesen le tudja rövidíteni a távolságot például Ázsia és Európa között. 

Nemzetközi területnek számító részeit számos ország igyekszik megszerezni, és a felek az úgynevezett Arktisz Tanács ülései keretében rendszeresen tárgyalóasztalhoz ültek, hogy a kérdést megvitassák.

Kína és Oroszország

Kína számára különösen fontosak az északi-sarkvidéki területek; már 2013-ban kérelmezte, hogy megfigyelőként tagja lehessen az Arktisz Tanácsnak, illetve Oroszországban jelentős infrastrukturális beruházásokat hajtottak végre az északi partok mentén. A háború kitörése után azonban kizárták a Tanácsból az oroszokat.

Németh Viktória szerint Kína beruházásai miatt az oroszok rászorulnak Kínára, mint befektetőre és mint nyersanyag-felvevőpiacra is. A két ország között főleg Szibéria nyugati partjainál lakosságcsere történik, ezért „félő, hogy Kína bármelyik pillanatban benyújthatja az igényeit azokra a területekre, amelyek ma Oroszországhoz tartoznak” – foglalta össze gondolatait a szakértő.

 

(Kiemelt képünk illusztráció: Az orosz "50 év Győzelem" nevű nukleáris meghajtású jégtörő a Jeges-tengeren halad az Északi-sark felé 2021. augusztus 17-én. Fotó: Jekatyerina ANISIMOVA / AFP)

 

A NATO továbbra is háborúra kényszeríti Kijevet – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön az észak-atlanti szövetség bukaresti külügyminiszteri tanácskozását értékelve.