Erdoğan tisztogat és Sanghajra kacsint
Újabb 15 726 embert távolítottak el a török államapparátusból – írta a Hürriyet angol nyelvű honlapja a kedd reggel megjelent hivatalos közlönyben közölt kormányrendelet alapján. Főleg a fegyveres erők és testületek tagjai, a legtöbben – 7586 fő – rendőrök voltak. Megfosztottak szolgálati viszonyától ezernél több katonát, akik a szárazföldi erők állományában szolgáltak, haditengerészeket, a légierő tagjait és csendőröket is.Valamennyiükkel szemben az a vád, hogy terroristaszervezet tagjai voltak, illetve együttműködtek velük. A terrorszervezet ez esetben az USA-ban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokhoz köthető hálózat, a Hizmet (Szolgálat).
A tisztogatás tovább tart Törökországban a júniusi elvetélt puccskísérlet óta. Az akkor bevezetett három hónapos rendkívüli állapotot három további hónappal meghosszabbították – a jelek szerint az ostromhelyzetnek egyhamar nem lesz vége. Most például a kormánypárti Yeni Şafak szerint a török Telekom munkatársaira került sor. A rendőrség tizenkét Telekom-alkalmazottat tartóztatott le. A puccskísérlet óta 144-en kerültek közülük börtönbe, 63 embert pedig köröznek. Az elhúzódó letartóztatási hullámot magyarázza, hogy azt a helyi ügyészségek is folytatják. Nemrég Bursa ügyészsége tartóztatott le 16 főt, akik a ByLock csevegőprogramot alkalmazták. Ezt az app-ot állítólag a gülenisták fejlesztették ki a hálózaton belüli kommunikációra. Mások viszont úgy tudják, hogy mivel könnyen feltörhető, már két éve nem használják. A június 15-i puccskísérlet idején a WhatsApp-pal tartották a kapcsolatot.
A letartóztatások, a munkahelyekről való kitiltások mellett a rendszer lecsap a civilekre és a magánszektorra is. Egy kedden publikált másik rendelet szerint 550 egyesületet is feloszlattak, bezártak 19 egészségügyi intézményt és kilenc sajtószervet is. Ezeket is terrorkapcsolatokkal vádolják, ami lehet a gülenistákhoz fűződő viszony vagy bármilyen kurd vonatkozású ügy – hiszen a rendkívüli állapot alkalom arra is, hogy Erdoğan szétzúzza a kurd kisebbségi infrastruktúrát. Minden olyan erő, társadalmi csoport ellenségnek számít, amely ellenzi a vezérelvű elnöki rendszer bevezetését, ellenfele a vezető kormánypártnak. Erdoğan hangoztatja, hogy az új rendszerben az államfő nem lehet pártok feletti semleges elnök. Egy párt, egy vezér, egy ideológia – ezt szolgálja a politikai és letartóztatási kampány.
Öt hónapja tart Törökországban a terrorellenes háború jegyében a leszámolás a kormánypárt politikai ellenfeleivel. Együtt jár a külpolitikai irányváltással is. A török elnök folyamatosan fenyegeti az EU-t, mivel az vonakodik felgyorsítani a csatlakozási tárgyalásokat. Legutóbb már azt fejtegette, hogy mivel az unió a Brexittel amúgy is gyengülőben van, értelmét veszíti a csatlakozás. Meg is népszavaztatja talán erről a törököket. Addig is esetleg csatlakozhatna az EU helyett a Kínát, Oroszországot s a hasonló berendezkedésű közép-ázsiai országokat tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezethez.
