Az EP a Magyarországgal szemben folyó 7. cikk szerinti eljárás felgyorsítását kéri a tagállamoktól

Az EU 26 tagállamának írt közös levélben sürgeti a Magyarországgal szemben folyó 7. cikk szerinti eljárás felgyorsítását az Európai Parlament magyar jogállamiság helyzetéről készült jelentésének szerzője és négy árnyék-jelentéstevő. A levél aláírói többek között arra kérik a tagállamokat, hogy az általános ügyek tanácsának május 30-i ülésén meghallgatást tartsanak a magyarországi helyzet alakulásáról, írja a Szabad Európa. Magyarország 2024 második felében venné át az EU féléves soros elnökségét. 

Gwendoline Delbos-Corfield, a zöldpárti jelentéstevő és a néppárti, a szociáldemokrata, a liberális és a szélsőbaloldali árnyék-jelentéstevők azt is szorgalmazzák, hogy a tanács mielőbb fogjon hozzá ajánlások megszövegezéséhez és elfogadásához Magyarország számára az Európai Parlament két határozatában is szereplő, tizenkét területet érintő problémás kérdések orvoslása érdekében. „Mivel 2024. július 1-jén Magyarország veszi át az uniós elnökséget, több mint sürgős, hogy a tanács hathatós lépéseket tegyen az uniós alapszerződés 7 (1) cikkének keretében” – hangsúlyozzák a levél írói.

Az Európai Parlament által több mint kétharmados többséggel 2018 szeptemberében szavazta meg a Sargentini-jelentés 7. cikk szerinti eljárás megindítását és annak megállapítására kérte fel a tanácsot, vizsgálja ki, hogy Magyarországon az uniós alapértékeket súlyosan és folytatólagosan megsértik, illetve ennek a kockázata fennáll. A tanács számos Magyarországgal való megbeszélés ellenére öt év után sem lépett tovább az eljárásban, és mindmáig nem bocsátotta szavazásra az EP megállapításait. Az eljárás új szakaszba léptetésének az az előfeltétele, hogy a tagállamok négyötödös többséggel megállapítsák a mulasztást.

A levél írói erős kételyeiknek adnak hangot a magyar kormány elkötelezettségét illetően a jogállam gyors visszaállítása és a polgárok alapvető jogainak tényleges védelme mellett. Aggodalmukat fejezték ki az április 11-én megszavazott új törvényjavaslatot illetően is, ami lehetővé tenné, hogy a magyar állampolgárok névtelenül jelentsenek a hatóságoknak a gyermeket nevelő azonos nemű párokról. Levelükben úgy fogalmaznak, hogy „súlyosan fenyegetik az LMBTQ személyek jogait és a véleménynyilvánítás szabadságát”. Novák Katalin köztársasági elnök éppen a kifogásolt passzusok miatt megtagadta a törvény aláírását, és visszaküldte a parlamentnek.

(Kiemelt képünkön az Európai Parlament plenáris ülésén a kelet-franciaországi Strasbourgban 2022. június 8-án. Fotó: Abdesslam Mirdass / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)