ENSZ-nagykövet: Magyarország először kért bocsánatot az ENSZ-ben a holokausztért
Magyarország először kért bocsánatot a világszervezetben a holokausztban való felelősségéért – jelentette ki csütörtökön New Yorkban az MTI-nek nyilatkozva Kőrösi Csaba magyar ENSZ-nagykövet.
„Ebben a formában a magyar állam nevében a magyar állam felelősségvállalása a holokausztért még nem hangzott el az ENSZ-ben” – fogalmazott a diplomata.
Elmondta, hogy az ENSZ-ben a vészkorszakkal kapcsolatos magyar felelősség elismerése a csütörtöki nap folyamán két ízben is megtörténik. A bocsánatkérés először egy helyi idő szerint délelőtt, az ENSZ Titkársága és a magyar képviselet által a zsidó és a roma holokauszt 70. évfordulója alkalmából közösen megszervezett tájékoztatón hangzott el, civil szervezetek képviselői és az eseményt a világhálón követő közönség előtt. A nagykövet a gesztus megismétlésére annak a kiállításnak az esti megnyitóján készül, amely civil szervezetek, a Carl Lutz Alapítvány, a Tom Lantos Alapítvány, az Amerikai Magyar Koalíció és a Magyarország Kezdeményezések Alapítvány összefogásával és a világszervezet mellett működő magyar misszió közreműködésével jött létre.
„Bocsánatkéréssel tartozunk az áldozatoknak, a magyar állam bűnös volt a holokausztban. Először azért, mert nem védte meg saját állampolgárait a pusztulástól, másodszor pedig azért, mert segédkezett és anyagi forrásokat biztosított a népirtáshoz” – jelentette ki Kőrösi Csaba a holokauszttájékoztatón, amely a világszervezet New York-i székházában a vészkorszakról megtartandó megemlékezéssorozat nyitóeseménye volt.
„Az akkori magyar állam intézményei felelősek voltak a holokausztért. Ennek a mai magyar állam általi bocsánatkérésnek részévé kell válnia a nemzeti emlékezetnek és identitásnak” – tette hozzá a konferencián a nagykövet.
Kőrösi Csaba az eseményen azt is ismertette, hogy Magyarország az 2014-es emlékév keretében miként emlékezik meg a holokausztról, kiemelve mind az üldözöttek mentőit, mind a gyermek áldozatokat.
„Kettős oka van, hogy a holokauszt kérdését behoztuk az ENSZ-be. Az első az, hogy egy olyan horderejű történelmi eseményről van szó, amelyről úgy gondolom, hogy itt a világ nyilvánossága előtt érdemes beszélni. A másik pedig az, hogy akármilyen sokszor fogadta is meg a világ, hogy mindez sohasem fog megismétlődni, és bármilyen szervezet jött is létre ennek megakadályozására, a népirtás nem veszett ki a Földről” – nyilatkozott az MTI-nek Kőrösi Csaba.
A világszervezet tagállamainak különösen nagy szerepük van annak az átgondolásában, hogy miként kell megakadályoznunk a genocídiumot, vagy ha az már megtörtént, hogyan lehet felelősségre vonni a bűnösöket – jelentette ki.
„Az ENSZ-nek szerepe van abban is – és a mai rendezvényünk része volt ennek –, hogy közösen kell gondolkodnunk, és közösen kell az oktatást, a múltfeltárást minden korosztály számára elérhetővé tenni” – mondta a nagykövet.
