NATO-csatlakozás – Svédország keményebben lép fel a szélsőséges csoportokkal szemben

Gunnar Strömmer sajtótájékoztatóján elmondta: a törvényjavaslattal olyan tevékenységeket minősítenek bűncselekménnyé, mint a terroristának nyilvánított szervezetekhez köthető találkozók és gyűlések szervezése, felszerelések kezelése és szállítása, valamint az utazási foglalások; illetve ezek támogatása vagy finanszírozása. „A jelenlegi szabályozáshoz képest annyi változik, hogy a büntethető cselekmények köre kiszélesedik” – tette hozzá a miniszter. Ugyanakkor hangsúlyozta:

„egy tüntetésen vagy összejövetelen való részvétel és zászlólengetés önmagában még továbbra sem lesz büntethető”,

a zászlót azonban bizonyítékként veheti figyelembe az igazságszolgáltatás. 

Svédország azt követően erősítette meg jelentősen terrorellenes törvénykezését, hogy 2017-ben egy olyan üzbég menedékkérő ölt meg öt embert Stockholm egyik bevásárlóutcájában, aki felesküdött az Iszlám Állam nevű terrorszervezetre. 

A most benyújtandó törvényjavaslat Svédország NATO-csatlakozását is elősegítheti, mivel Ankara a csatlakozás támogatásának egyik előfeltételéül azt szabta, hogy Svédország ne nyújtson tovább menedéket a területén élő, a török álláspont szerint terrorista személyeknek. 

Stockholm novemberben már az alkotmányt is módosította ennek a törvényjavaslatnak az érdekében, mert a gyülekezés szabadságának garantálása nem tette volna lehetővé az elfogadását. 

A kormány szándéka szerint a törvénytervezetről márciusban szavazhat a svéd parlament, és ha elfogadják, akkor júniusban léphet hatályba.

(Kiemelt képünk illusztráció. Egy résztvevő egy Recep Tayyip Erdogan török elnök portréját ábrázoló transzparensre ugrik a Kurd Demokratikus Társadalmi Központ által a török elnök és Svédország NATO-pályázata ellen szervezett tüntetésen Stockholmban 2023. január 21-én. Fotó: Christine OLSSON / TT / AFP)