Íme a nagy európai rezsicsökkentés körkép – a csehek jobban járhatnak, mint a magyarok
Csehországban október 5-én energiaár-stopot vezetnek be az áramra és a gázra. Nem csak Magyarországon fognak fázni idén a közintézményekben és a munkahelyeken, van, ahol 17 fokban határozták meg a maximális hőmérsékletet.
Kedd este a cseh képviselőház után a szenátus is megszavazta Csehországban az energiaár-stopot, tekintettel az áram és a földgáz árának hirtelen megnövekedésére. A javaslatot a kormány terjesztette elő, most már csak az államfőnek kell aláírnia ahhoz, hogy életbe léphessen a határozat. Milos Zeman már előre jelezte, hogy egyetért a döntéssel, tehát nagy valószínűséggel hamarosan életbe lép a jogszabály.
Energiaár-stop a cseheknél
Ennek értelmében Csehországban egy kilowattóra áram adókkal együtt hat koronába (98 forint), egy köbméter földgáz három koronába (49 forint) kerül majd a lakossági fogyasztóknak. A kormány, hogy pontosítsa a részleteket, várhatóan október 5-én rendeletet ad ki a törvénymódosításhoz, pár nappal az Európai Unió esetleges európai árplafon bevezetéséről szóló rendkívüli ülése után. A cseh árplafon egyelőre a nagyipari fogyasztókra nem vonatkozik.
Összehasonlításképpen Magyarországon jelenleg egy köbméter földgáz csökkentett ára 102 forint, az átlag feletti fogyasztás esetén 747 forint. (HRWEB) A villamosenergia a számoldki.hu segítségével végzett számítások szerint nappali díjszabásban minden szolgáltatónál 37 forint körül van kilowattonként.
A Csehországban hamarosan érvénybe lépő törvény az energiaszolgálgatók veszteségeinek lehetséges állami pótlását is tartalmazza. A tervezett intézkedések, melyek előzetes számítások szerint 130 milliárd koronába kerülnek majd a cseh államnak, melynek nagy részét a kormány a nagy energiaszolgáltatók, a bankszektor és az olajipar rendkívüli nyereségeinek megadóztatásával tervezi fedezni.
Az elmúlt időszakban az európai országok különböző intézkedésekkel reagáltak az energiaválságra. A spanyol kormány átmenetileg öt százalékra csökkenti a földgáz általános forgalmi adóját (áfa) a jelenlegi 21 százalékról. A kormány számításai szerint az intézkedés mintegy 190 millió eurós megtakarítást eredményezhet a magán és a céges fogyasztók számára a következő három hónapban. Az október elsején életbe lépő rendelkezést szükség esetén kész meghosszabbítani jövőre is a kabinet.
Az áram előállításához használt földgázra vonatkozó, június közepén bevezetett, átlagosan megawattóránként 40 eurós árplafont kierjesztik az úgynevezett kapcsolt energiatermelő létesítményekre is.
Több európai országban a közintézményekben, Olaszországban otthon is fáznak majd az emberek
Dániában például a középületek maximális hőmérsékletét 19 fokban határozták meg, mely alól csak a kórházak, az ápolóotthonok és a bőlcsödék képeznek kivételt. A rendelkezés értelmében a fűtési szabályozáson kívül Dániában ezentúl a szükségtelennek bizonyuló kültéri világítást is le kell kapcsolni. A skandináv országban a középületekben egyébként 21 és 23 Celsius fok közötti hőmérséklet a megszokott. Németországban 20, Írországban 19, Olaszországban pedig – kétfokos tűréshatárral – 17 Celsius fokban határozták meg a belterek maximális hőmérsékletét. Róma az országban lévő lakások fűtési hőmérsékletét is szabályozza, ezt 20 fokban szabta meg.
Finnországnak szeptember 8-án az energiahiány elkerülése érdekében két tartalék erőművet kellett csütörtökön beindítania ahhoz, hogy elkerülje az elkövetkező téli időszakban az áramkimaradásokat. Görögországban rekord magas turisztikai bevételeket könyveltek el; a kormányszóvivő szeptember 5-én közölte, hogy az athéni vezetés az idén több mint tízmilliárd euró további támogatást folyósít majd a fogyasztók védelmében, tekintettel a magas gáz- és áramdíjakra. Hozzátette, hogy eredetileg 8,5 milliárd eurót szándékoztak erre elkülöníteni.
(Kiemelt képünk illusztráció: Tűz ég a kályhában egy gádorosi házban 2013. szeptember 16-án. A Fidesz a fatüzelést, széntüzelést használó családok terheit is csökkentené a rezsicsökkentés következő lépéseként. MTI Fotó: Rosta Tibor)