Elgáncsolták Putyin háborúellenes kihívóját mielőtt rajthoz állhatott volna
Nem indulhat Vlagyimir Putyin ellen az elnökválasztáson a váratlanul felbukkant ellenfele, miután a Központi Választási Bizottság (CIK) érvénytelennek találta a Borisz Nagyezsgyin indulását támogató választói aláírásokat. A CIK szerint a 104 ezer leadott aláírásból mintegy 9 ezret minősített szabálytalannak. 11 halott volt az aláírók között – ismertette az eredményt csütörtökön a bizottság vezetője. Nyikolaj Bulajev már korábban is utalt rá, hogy a megengedett 5 százalékot túlléphette az érvénytelen szavazatok aránya.
Oroszországban március 15-17 között tartják az elnökválasztást, amelynek kimenetele nem kétséges, nyilvánvalóan Vlagyimir Putyin kap mandátumot újabb hat évre – emlékeztet a Telex. Rajta kívül hárman indulhatnak, mindannyian a „rendszeren belüli ellenzék” képviselői, azaz a Kreml által jóváhagyott parlamenti pártok jelöltjei. Ebben a minőségükben nekik támogatói aláírások összegyűjtésére sem volt szükségük: ők a liberális funkciót formálisan betöltő Új Emberek, a populista, Oroszország Liberális Demokrata Pártja (LDPR) és a választók által jelenleg is ellenzékinek tekintett, de a Kreml főbb irányát szintén támogató Orosz Föderáció Kommunista Pártja (KPRF) jelöltjei.
Mindhárom párt egyetért az Ukrajna elleni háborúval, amelyet Oroszországban hivatalosan csak különleges katonai műveletnek lehet nevezni.
Aláírásgyűjtés csak azoknak kell az induláshoz, akik parlamenten kívüli erő támogatásával indulnának. Borisz Nagyezsgyinen kívül többen is voltak, de egyetlen kivétellel mindannyian elvéreztek a Központi Választási Bizottságnál már a bejelentkezéskor, így az aláírások gyűjtésébe sem kezdhettek bele. Nagyezsgyinen kívül ezt a lehetőséget csak Szergej Malinkovics kapta meg, aki egy parlamenten kívüli kommunista formáció nevében indult volna, de végül az ő támogató aláírásait sem hitelesítette a választási bizottság.
Nagyezsgyin határozottan ellenezte a háborút, támogatást kapott a 10 év börtön után ma már külföldön élő egykori milliárdos, Mihail Hodorkovszkijtól és a jelenleg is börtönben lévő ellenzéki Alekszej Navalnij stábjától.
A Kreml vélhetően úgy döntött, nem kockáztatja meg, hogy egy nyíltan háborúellenes jelölt is indulhasson, akin keresztül a választók mégis kifejezhetnék fenntartásaikat a 25. éve hatalmon lévő Vlagyimir Putyinnal szemben.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2023. december 23., 17:56
Jekatyerina Duncova alig néhány napja nyújtotta be a szükséges dokumentumokat a bizottságnak, Vlagyimir Putyin kihívója lett volna a márciusi elnökválasztáson.
Külföld
2023. december 11., 18:13
Megtartják márciusban az orosz elnökválasztást az Ukrajnától elcsatolt négy régióban is, ahol hadiállapot van érvényben – közölte hétfőn az orosz Központi Választási Bizottság.
Külföld
2023. december 8., 15:45
Putyin jelenlegi mandátuma 2024. május 7-én jár le és mivel 2020-ban eltörölte a korlátozást, már nemcsak kétszer lehet ugyanaz a személy államfő Oroszországban.
Az elnökjelöltségre pályázó fizika-matematika végzettségű egyetemi oktató – egykor parlamenti képviselő és a 90-es évek végén az akkori kormányfőhelyettes, a 2015-ben a Kreml közelében lelőtt Borisz Nyemcov tanácsadója – korábban azt mondta, a Legfelsőbb Bírósághoz fordul, ha az aláírásokra hivatkozva elutasítják indulását. A jogi procedúra azonban nem kecsegtet sok reménnyel, egyrészt az idő szűkössége miatt, másrészt, mert kézenfekvően politikai döntés született, és a jelenlegi oroszországi rendszerben szokatlan lenne, ha a bíróság keresztülhúzná a Kreml akaratát.
A Központi Választási Bizottság borítékolható döntse előtt – miután a testület már említést tett a vélhetően túl nagy számú hiányos aláírásról – Nagyezsgyin egy interjúban elmondta a kétségeit a támogató aláírások valódi ellenőrzésével kapcsolatban. A testület 60 ezer aláírást nézett meg, ami az ellenzéki jelölt szerint másfél nap alatt nehezen teljesíthető. Mondvacsinált kifogásokról is beszélt, például, hogy az aláírás mellé szintén kézzel írt Rosztov-na-Donu városát („Don melletti Rosztov”) az számítógépes rendszer az adatok bevitelekor Rosztov-na-Domu néven ismerte fel („Otthoni Rosztov”), amilyen város természetesen nem létezik, és ez máris elég volt az aláírás érvénytelenségéhez.
A kifogásokat jelezték a választási bizottságnál, kérve, hogy a végső döntést tegyék át február 7-ről 10-re, de a testület végül csak egy napot adott, így született meg a hivatalos döntés február 8-án.
Putyin és „ellenfelei”
Korábban megírtuk, hogy visszalépett az elnökjelötségtől kedden Szergej Baburin, az Orosz Össznépi Unió elnevezésű párt vezetője, és a hivatalban lévő államfő, Vlagyimir Putyin támogatására szólított fel. Baburin szerint pártjának aktivistái és önkéntesei összegyűjtötték a bejegyzéséhez szükséges aláírásokat, azonban, mint mondta, „a Nyugat Oroszország elleni ádáz háborúja” és a vérontás közepette, amelyet az ukrán „nácik” követnek el orosz városokban és falvakban, élete „talán legnehezebb döntését" hozta meg azzaé, hogy visszalépett az elnökjelöltségtől.
A testület eddig négy elnökjelöltet vett nyilvántartásba: Leonyid Szluckijt, Vlagyiszlav Davankovot és Nyikolaj Haritonovot, akik három parlamenti pártot képviselnek (Oroszország Liberális Demokrata Pártja, Új Emberek, Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja), illetve Vlagyimir Putyint. Ő hivatalosan ugyan önjelöltként (párton kívüliként) indult, de a kormányzó Egységes Oroszország támogatásával szerezte meg a bejegyeztetéséhez szükséges 300 ezer aláírást. Szergej Malinkovics, az Oroszország Kommunistái elnevezésű, parlamenten kívüli párt elnöke korábban szintén beadott 100 ezer aláírást a választási testülethez.
Az orosz Központi Választási Bizottság elutasította Jekatyerina Duncova volt televíziós újságíró felvételét a 2024. tavaszi elnökválasztás jelöltjeinek listájára. A döntést egyhangúlag hozta meg a testület, arra hivatkozva, hogy hibák voltak a jelölt regisztrációjában. Jekatyerina Duncova három napja nyújtotta be a szükséges dokumentumokat a bizottságnak.
(Kiemelt képünk: Borisz Nagyezsgyin, a Polgári Kezdeményezés Párt elnökjelölt-aspiránsa távozik egy autóban a Központi Választási Bizottságnál tartott megbeszélést követően Moszkvában 2024. február 8-án. Az orosz választási bizottság 2024. február 8-án megakadályozta, hogy a politikus induljon a jövő hónapban esedékes elnökválasztáson. Fotó: NATALIA KOLESNIKOVA / AFP)
