Egybeesni látszanak az iráni és izraeli konzervatív körök érdekei
Az iráni atomlétesítmény elleni vasárnapi támadásnak a bécsi tárgyalásokhoz lehet köze, a támadás mögötti szándék pedig inkább politikai, mintsem műszaki károkozás lehetett – állítja a 168.hu által megkérdezett szakértő.
Még a múlt héten kezdődtek tárgyalások Bécsben arról, hogy Irán és az Egyesült Államok térjenek vissza az iráni atomalku (JCPOA – Joint Comprehensive Plan of Action) néven ismertté vált megállapodáshoz. Az atomalku Barack Obama nevéhez fűződik, még 2015-ben kötötték meg hat nagyhatalom, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína részvételével. A nemzetközi megállapodás lehetőséget teremtett arra, hogy az ország ellen korábban bevezetett gazdasági szankciókat feloldják, illetve hogy a nyugati tőke újra megjelenjen Iránban. A JCPOA-t Donald Trump, az előző amerikai elnök rúgta fel egyoldalúan még 2018-ban, s miután ez megtörtént, újabb gazdasági szankciókat vetettek ki az országra. Ezt követően aztán már az iráni vezetés sem tekintette magára nézve kötelezőnek a JCPOA-t, és elkezdték felpörgetni az urándúsítást.
A Bécsben épp most is zajló tárgyalásokkal párhuzamosan Iránan is különös események zajlanak. Múlt vasárnap üzemzavar volt az Irán középső részén, Natanz városánál működő atomipari létesítménynél. Behrúz Kamálvandí, az iráni atomenergiai hivatal szóvivője először azt mondta: az urándúsítót árammal ellátó hálózat hibásodott meg, de sem sérülés, sem szennyezés nem történt. Az új, nagyobb teljesítményű urándúsító centrifugákat épp előző este helyezték üzembe. Az iráni atomprogram vezetője, Ali Akbar Szálehi még aznap közölte, nukleáris terrorcselekmény állhat a üzemzavar hátterében.
A külügyminisztérium szóvivője, Szaíd Khatibzáde másnap közölte, hogy Izraelt sejtik a natanzi létesítmény elleni támadás mögött. Irán a vasárnapi támadást követően az ENSZ-szel is felvette a kapcsolatot, és a külügyi szóvivő kijelentette „minden jogot fenntart egy válaszlépésre”.
A teheráni vezetés még kedden azt is bejelentette, hogy az eddigi legmagasabb szintre, hatvan százalékra fogja dúsítani az uránt válaszul a hétvégi natanzi támadásra, továbbá ezer korszerűbb centrifugát helyez üzembe a megrongált berendezések helyére.
Sárközy Miklós iranista, a Károli Gáspár Református Egyetem docense szerint bár a jelek valóban abba az irányba mutatnak, nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a natanzi incidensért Izrael volna a felelős.
„Izraelen kívül is vannak olyan csoportok, akik nem örülnének az iráni atomalku helyreállításának. Ezek között találhatjuk mondjuk Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emirátusokat, de vannak amerikai republikánus csoportok és iráni ultrakonzervatívok, akik szintén nem érdekeltek a megállapodásban” – mondta a szakértő a 168.hu kérdésére.
Sárközi szerint abból, amit az irániak kedden bejelentettek, úgy tűnik, mintha nem is annyira nagyon viselte volna meg a vasárnapi támadás a natanzi létesítményt. Az iráni állítás, amely szerint napokon belül 60 százalékos uránt is képesek dúsítani, nem teljesen légből kapott, hiszen az ország atomprogramja szilárd alapokon áll, több mint ötven éve működik és eddig minden műszaki szabotázst kihevert.
Ugyanakkor egy hónapokig megbénított natanzi urándúsító komoly változás lehetne a bécsi tárgyalásokon, ahol a vasárnapi incidens után Irán nem tudná a fokozott natanzi urándúsítást érvként bedobni, és ez gyengíti alkupozícióit. Az iráni sietség a hatvanszázalékos natanzi urándúsítás azonnali elkezdésére az incidens után, így különösen érthető és politikai érvként értelmezendő.
Sárközy Miklós azt mondja, a vasárnapi incidensről, hogy a politikai károkozás szándéka valószínűleg erősebb volt, mint a műszaki károkozásé, hiszen a most zajló események akár meg is akaszthatják vagy hátráltathatják a bécsiben jelenleg is zajló tárgyalásokat. A támadás célja – bárki követte el – inkább az lehetett, hogy a válaszlépések hatására rontsa Irán alkupozícióját Bécsben.
A szakértő jelezte, hogy Irán vezetés részéről a közelmúltban az ország ellen elkövetett támadásokat nem követte nyílt katonai megtorlás. Irán még akkor sem hajtott végre katonai válaszcsapást, amikor tavaly novemberben egy merényletben megölték az ország vezető atomtudósát, a 69 éves Mohszen Fahrizadét. Sárközy szerint igaz ugyan, hogy hajókat időről időre megtámadnak az irániak, de ugyanezt Izrael is gyakran megteszi az utóbbi időben.
Sárközy ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi mérsékelt iráni elnöknek Hasszán Roháninak a mandátuma júniusban lejár, így a natanzi urándúsító elleni szabotázs utáni zavar hónapokkal kitolhatja a bécsi megegyezés végső dátumát és Roháninak nem sikerülne júniusig, elnöki mandátuma végéig megkötni a megállapodást és feloldatnia az Irán elleni szankciókat. Az időhúzással a JCPOA-t ellenzők tábora járna jól és a megegyezés hiánya következményeként a rossz gazdasági helyzetben levő Iránban egy nyugatellenes, radikálisabb iráni elnök és kormány jutna hatalomra idén június után, mely kormány sokkal kevésbé egyezkedne az USA-val Bécsben. Emellett egy radikálizált Irán nyíltabban léphetne fel regionális ellenfeleivel szemben.
A szakértő úgy látja, a vasárnapi merényletnek tehát több célja lehetett: a natanzi urándúsító megbénítása, a bécsi tárgyalások megtorpedózása, a másik pedig az amerikaiak fokozott bevonása az Irán-ellenes koalícióba. Biden épp a napokban jelentette be az Afganisztánból való kivonulást. A szakértő szerint azonban, ha Iránban eszkalálódna a helyzet, akkor az politikai értelemen indokot szolgáltathat az USA további erősebb katonai jelenlétére a Közel-Keleten.
Sárközy arról is beszámolt lapunknak, hogy iráni ultrakonzervatív körökben az utóbbi napokban többet szorgalmazták az Izraellel szembeni keményebb fellépést, mások pedig a bécsi tárgyalásokról való kivonulást követelték. Ha ez megtörténne, az a szakértő szerint végső soron egybeesne az izraeli konzervatívok érdekeivel is, hiszen ebben az esetben Irán elszigetelésére „politikai karanténba helyezésére” van kilátás.
(Kiemelt kép: Az Egyesült Államok, Irán és az Európai Unió képviselőinek tanácskozása az iráni atomalkuról a bécsi Grand Hotelben, 2021. április 6-én. Fotó: Bécsi Európai Uniós küldöttség/Anadolu/AFP)
