Börtönbe küldik a 96 éves nácit, akit a magyar akció háromszázezer áldozatáért ítéltek el
Egészségileg alkalmas rá, ezért le kell tölteni négyéves szabadságvesztését a 96 éves Oskar Gröningnek, az egykori auschwitz-birkenaui haláltábor egyik utolsó élő őrének, akit magyar zsidók százezreinek legyilkolásában találtak bűnrészesnek – jelentette be szerdán a hannoveri ügyészség. A védelemnek a büntetés végrehajtásának elhalasztását célzó kérelmét elutasították – mondta az ügyészség szóvivője. Gröninget háromszázezer rendbeli gyilkosságban való bűnrészesség miatt 2015 nyarán ítélte négy év szabadságvesztésre a lüneburgi tartományi bíróság. Az ítélet 2016 novemberében emelkedett jogerőre. Az orvosszakértő szerint a férfi alkalmas a büntetés letöltésére, ugyanakkor követelmény a megfelelő orvosi és ápolói ellátás a börtönben. Gröning ügyvédje fellebbez a határozat ellen, szerinte az orvos testileg nem vizsgálta meg védencét.
Fotó: AP / Ronny Hartmann
A hivatására nézve banktisztviselő Gröninget 1942-ben vezényelték a Krakkó melletti auschwitz-birkenaui haláltáborba. Az SS tagjaként 1944-ben az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) idején a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának, és bevételezte, majd az SS berlini központjába küldte a csomagokban talált pénzt.
A nácik összes megmaradt értéküket elvették a haláltáborba hurcolt zsidóktól: ruhájukat, cipőjüket és bőröndjüket éppen úgy, mint elrejtett pénzüket és ékszerüket. Külön részlegek foglalkoztak az elrabolt vagyonnal. Gröning a külföldi pénzeket kezelte. Megszámolta, kötegelte, precíz nyilvántartást készített. Elhelyezte a páncélszekrényben, és gondoskodott arról, hogy elszállításkor minden rendben legyen. Az Auschwitz könyvelője néven ismert férfi abban is közreműködött, hogy az SS hasznosítsa a deportáltak értéktárgyait, állandó feladatai közé tartozott a deportáltak felügyelete, valamint az ellenállás és a menekülési kísérletek megakadályozása.
Gröning beismerte bűnrészességét, és elnézést is kért az áldozatoktól, illetve a túlélőktől. – Parancsra cselekedtünk, erre idomítottak minket – hangoztatta.
A férfi ellen már 1977-ben is folyt nyomozás, ezt később azonban leállították. A hannoveri ügyészség által indított új perbe beléptek mellékvádlók is, többnyire holokauszttúlélők és áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok is. Gröning a bíróság előtt tett vallomásában hangsúlyozta: kétségtelen, hogy „erkölcsileg bűnrészes” a haláltábor működtetésében, és ezért bocsánatot kér, ügyének büntetőjogi vonatkozásait azonban a bíróságnak kell megítélnie. Az utolsó tárgyalási napon azt mondta, hogy „nem lett volna szabad közreműködni” mindabban, ami Auschwitzban történt.
A 2015-ben zárult perben sértettként ötven magyar hozzátartozó, illetve túlélő is részt vett, egy részük pedig vállalta, hogy tanúvallomást tesz. – Kutyából nem lesz szalonna. Lehet, hogy Gröning megbánta tetteit, de nem omlott össze a túlélők tanúvallomásait végighallgatva. Ezen nincs mit csodálkozni, ettől az embertől ennyire tellett. Szerintem igazából sosem fogta fel annak a súlyát, hogy miben vett részt – nyilatkozta lapunknak Pusztai-Fahidi Éva, aki tizenhárom túlélőtársával együtt mellékvádlóként szerepelt a lüneburgi perben. A Budapesten élő, 90 éves asszonyt annak idején családjával Debrecenből hurcolták el, csaknem hetven rokonát pusztították el a nácik. Közeli hozzátartozói közül egyedül ő élte túl az iszonyatot.
