Bezárt állóhelyek és test-szkenner

A német stadionokból, akár a Bundesliga első osztályának mérkőzéseiről szóló tudósítások gyakran járják be a világsajtót, a tv, az internet öt kontinensen közvetíti azokat. Ám nem csak mindig a kitűnő foci okán: nem ritkán a látványos képek miatt, amelyeken magukról megfeledkezett foci-huligánok csépelik egymást, vagy a rendőröket a lelátókon, harcolnak autópálya-pihenőknél, vonatokon és pályaudvarokon, randalíroznak a meccsnek otthont adó város utcáin. Panaszkodnak a rend őrei: a mérkőzések biztosítása egyre több pénzbe kerül és a nehéz bevetések erősen megviselik az állományt. A rendvédők szerint nem nekik kellene biztosítani a rendet, hanem az egyesületeknek, amelyek milliárdos bevételekhez jutnak a legnépszerűbb sportból.

Az utóbbiak elismerik, hogy gondok vannak egyes szurkolóikkal, de nem akarnak hallani arról, hogy nagyobb anyagi terheket vállaljanak a biztonság érdekében. Mivel évente mintegy 750 millió euró adót fizetnek bevételeik után, úgy gondolják, ebből telik a rendőrségi kiadásokra.

A Német Labdarúgó Szövetség (DFB) ismételten tanácskozott a randalírozó szurkolók, a biztonság kérdéseiről az első három osztályba tartozó 54 profi klub képviselőivel, de közös nevezőre mindeddig nem sikerült jutni. Hans-Peter Friedrich, a CSU-hoz tartozó szövetségi belügyminiszter támogatásáról biztosította a békés szurkolókat, egyúttal leszögezve: a labdarúgás szeretete és az erőszak egymást kizáró fogalmak. Hasonlóan nyilatkozott Wolfgang Niersbach, a DFB elnöke: „Aki a focit támogatja, az ellenfele az erőszaknak.”

Biztonsági őrök az alvilágból

A szép szavak mellett születtek konkrét tervek, elgondolások is arról, mit lehetne tenni. Vannak vélemények, hogy szüntessék meg az állóhelyeket, hiszen általában azokról indulnak ki a vandál cselekmények. Mások viszont ellenzik ezt, mondván: sok lelkes és ártalmatlan szurkoló csak az olcsó állóhelyet tudja megfizetni, nem tehetik ezt velük. Felvetődött, hogy a kitiltáson kívül is kísérjék figyelemmel a rongálókat, gyújtogatókat, s ha tetten érik őket, fizettessék meg velük az okozott kárt, ne a kluboknak kelljen helytállni. Mivel a felelősöket elcsípni az adott körülmények között szinte lehetetlen, több technikára és képzettebb biztonsági személyzetre van szükség: kötelezzék magukat az egyesületek, hogy video-kamerákat szerelnek fel, nemkülönben arra, hogy csak képzett, szakmailag elismert biztonsági őröket alkalmaznak. Felvetődött ugyanis, hogy azok nem egy esetben hasonló környezetből jönnek, mint a huligánok s adott esetekben együtt is működnek velük. Szóba került az is, hogy a repülőtereken megjelent test-szkennerekkel felszerelt konténereken át lehetne csak belépni a stadionokba. A biztonságiaknak egyébként el is kellene kísérniük a szurkolókat csapatuk külső mérkőzéseire, mivel az atrocitások 90 százaléka ilyen meccseknél történik. A biztonsági előírásokat egységesítenék, s a klubokra, amely nem tartják meg azokat, érzékeny pénzbüntetés várna – így pl. elveszíthetnék a tv-közvetítésekért járó pénzük egy részét.

Beépül a rendőrség

Az ilyen és hasonló, a szövetségi kormány által is nyomatékosan ajánlott lépésről szóló döntést ismét, ezúttal decemberre halasztották. Az ügy végső kimenetelében szerepet játszhatnak a szurkolók szervezetei is. Azok – aligha alaptalanul – sérelmezik, hogy az őket is érintő tárgyalásokra meg sem hívták őket. Sőt: a rendőrség informátorokat toboroz köreikből, hogy beépüljön szervezeteikbe.

A rendőrség ezeket a híreket nem erősíttette meg, de nem is cáfolta, viszont emlékeztetett: a huligánok között, akikkel szembekerülnek, sok olyan ember van, akit a foci egyáltalán nem érdekel, csak annak ürügyén keresik az erőszakot. Jó példaként szerepel Berlin, ahol külön főügyész foglalkozik a nagy sporteseményeken előforduló bűncselekményekkel s a jelszó a nulla tolerancia, az elrettentés. A berlini rendőr őrizetbe veszi már azt a személyt is, aki az ismert, „minden zsaru disznó” feliratú trikóval érkezik szurkolni.