Beszóltak Orbánnak a szlovákiai magyarok: ami nincs, arról nem lehet tárgyalni
Január végén Szlovákiában járt Orbán Viktor, aki pozsonyi partnerével, Iveta Radicová miniszterelnökkel egyebek között arról állapodott meg, hogy a magyar állampolgársági törvénnyel összefüggő, a szlovák fél által vitatott kérdések megnyugtató rendezése érdekében az illetékes kétoldalú vegyes bizottság február 17-én tárgyal majd.
A pozsonyi koalícióban helyet foglaló Híd–Most párt vezetőivel a vendég miniszterelnök ezúttal sem tartotta szükségesnek az előzetes konzultációt, jóllehet december végén Németh Zsolt külügyi államtitkár hivatalosan is felvette a kapcsolatot a szlovákiai magyarságot a Nemzeti Tanácsban egyedül képviselő erővel. A Híd véleményét erről és más aktuális eseményekről – lapunk kérdéseire válaszolva – Vörös Péter, a párt elnökségi tagja foglalta össze.
– Ön szerint – és pártja álláspontja szerint – miért jó Szlovákiának a kettős állampolgárság ügye államközi szerződésben történő rendezése, amiről a miniszterelnökök januárban megállapodtak. Mi változhat ettől a szlovák belpolitikában és az országaink közötti viszonyban?
– Az már önmagában is pozitívnak tekinthető, hogy egyáltalán fölmerült: a vitás kérdéseket kölcsönös megállapodás formájában rendezzék. Azt is pozitívan értékelem, hogy Iveta Radicová javaslatát Orbán Viktor elfogadta, hajlandó róla tárgyalni. Arról, hogy mit fog tartalmazni a javaslat, és hogy hogyan folynak majd le erről a tárgyalások, egyelőre nem tudunk sokat mondani, hiszen nem ismerjük a kormányfő elképzeléseit. Egy dolgot tudunk: Iveta Radicová kifogásai elsősorban a választójog megadását érintik, ez azonban még nincs törvénybe iktatva Magyarországon sem, ehhez az ottani választójogi törvény módosítására van szükség. Véleményem szerint nincs értelme olyan törvényről beszélni, vitázni, amely még meg sem született, sőt még konkrét javaslatot sem tettek az asztalra.
– Pártjuk közösen kíván kampányolni a törvényhozásból tavaly kiesett Magyar Koalíció Pártjával a szlovákiai népszámlálásban történő minél aktívabb magyar részvétel érdekében. Tudtunkkal ez az első együttműködési megállapodás a két politikai erő között a Híd megalakulása, de különösen a 2010-es parlamenti választások óta. Hogyan sikerült ezt az eredményt elérni?
– A Híd már tavaly novemberben eldöntötte: a 2011-es népszámlálás előtt felvilágosító kampányt folytat annak érdekében, hogy az országban mindenki bátran vállalja fel nemzeti hovatartozását, esetünkben a magyarságát. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala kezdeményezte, hogy a Felvidéken működő magyar szervezetek közösen, összehangoltan folytassák ezt a felvilágosító munkát. Úgy gondolom, ez senki számára nem okozhat problémát, hiszen a cél közös, így született meg ez a megegyezés a civil szervezetek és a politikai pártok között. Valóban eddig nem volt erre példa, és bízom benne, hogy mozgósító ereje megérinti a szlovákiai magyarokat.
Természetesen a Híd célja, hogy mindenki bátran vállalja fel identitását, ezért szeretnénk minden olyan vidékre is eljutni, ahol a nemzetiségek szórványban élnek – a népszámlálás ugyanis több évre előre meghatározza egy adott kisebbség helyzetét, jogállását. Minél többen vagyunk, annál nagyobb az érdekérvényesítő képességünk és annál szélesebb azon jogoknak a köre, amelyekkel élhetünk. Nem mindegy, hogy mennyien vallják magukat magyarnak, hiszen hamarosan a parlament elé kerülő, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó törvény is százalékban határozza meg, hogy hol jogosultak a kisebbséghez tartozó személyek hivatalosan is használni anyanyelvüket. És ugyanúgy ebben az évben tervezzük a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény benyújtását, ahol szintén nem mindegy, hogy az országban milyen a magyarok százalékos aránya. Mi arra igyekszünk buzdítani az embereket, hogy bátran vállalják magyarságukat, bátran használják anyanyelvüket.
– Ön a napokban találkozott a Jobbik párt Szlovákiában járt parlamenti képviselőjével, Szávay Istvánnal. Mi volt a magyarországi politikus célja ezzel az utazással, mi az önök megkeresésével, s mi volt az Ön vele folytatott megbeszélésének az eredménye?
– Informális találkozó volt, amelyet Szávay István kezdeményezett, ő keresett fel parlamenti dolgozószobámban. Amennyire én tudom, tájékozódó jellegű látogatást tett Szlovákiában, amelynek célja elsősorban a kapcsolatfelvétel volt. Beszélgetésünk során az előkészületben levő, a kisebbségeket érintő törvények felől érdeklődött. Arról tájékoztattam, hogy rövidesen beterjesztésre kerül a kisebbségi nyelvhasználati törvény és kidolgozás alatt áll a kisebbségi kultúrák finanszírozására vonatkozó jogszabályunk is. Közöltem vele, a Jobbik semmilyen pártközi együttműködésre, de laza kapcsolatra sem számíthat a Híddal, a két párt ugyanis egymástól homlokegyenest eltérő értékrendet vall. Ezt jelezte az is, hogy pártelnökünk, Bugár Béla eleve elhárította a képviselővel való találkozást.
