Bécs új rabszolgái: hadseregnyi magyar
Bécs új rabszolgáiról, a külföldi vendégmunkásokról közöl hosszú cikket a konzervatív lap, a Die Presse internetes kiadása. A jelenség leginkább az építőiparban tapasztalható: Kelet-Európa legszegényebb körzeteiből csapatostul vándorolnak Nyugatra dolgozni akaró férfiak és nők, főleg a fekete-munkaerőpiacra. De a kizsákmányolás gyakori, sűrűn előfordul, hogy nem kapják meg a kialkudott bért.
A beszámoló bemutat két magyar nőt, akik hadseregnyi honfitársnőjükkel együtt a Henkel közép-európai raktárában árut csomagolnak és postáznak. A fizetést – 160 óra munkáért 800 eurót – a hónap végén készpénzben a kezükbe kapják. A minimálbér 1074 euró lenne, ráadásul nincsen társadalombiztosításuk. A Henkel mossa kezeit, az állítja, az embereket az alvállalkozójuk hozza, de vizsgálatot indítanak. Eredmény még nincs.
Főleg az építőiparban mindenki tartja a száját, mert a feketemunkásokat begyűjtő szervezetek maffiaszerűen működnek. A placcot szerb és macedón főnökök uralják. Ebben a közegben az ellenőrzések és a nyomozások is veszélyesek, még ott is, ahol a fővállalkozók nagy konszernek. A mocskos részt az alvállalkozók végzik el, akik a jelentkezőket gyakran hajléktalanszállókról szedik össze.
A bécsi Caritas vezetője szerint a gondot ott kell orvosolni, ahol keletkezett: vagyis a szegényebb uniós tagállamokban. Az EU a válság kezdete óta több mint 1600 milliárd eurót költött a bankok megmentésére, a szociális alapba viszont hat évre 85 milliárd eurót irányzott elő.
