„Bebetonozni” a média feletti hatalmat

A hamburgi Bredow Intézet éppen mostanában küldött egy 417 oldalas tanulmányt Brüsszelbe. „A független és hatékony médiahatóság ismérvei” című tanulmányban médiával foglalkozó tudósok igyekeztek összeállítani az ismérvek listáját az EU Bizottság részére. A Standardnak rendelkezésére áll a tanulmány.

Az tény, hogy az EU médiaszolgáltatókra vonatkozó irányelve javasolja a médiahatóság „függetlenségét”, de a közösségi jogszabály nem nevezi meg konkrétan a függetlenségnek semmiféle kritériumát. Ezt hangsúlyozta a Bizottság szóvivője pénteken, amikor Magyarország hevesen bírált médiatörvényéről kérdezték. Az EU változtatásokat követelt, Magyarország csütörtökön előterjesztette az első javaslatokat – közülük egyetlen sem vonatkozik a médiahatóságra. A médiahatóság vizsgálatához az EU-nak nincs jogalapja, mondta a szóvivő.

Az EU számára készült tanulmány szerint Magyarországon az új hatóság „formálisan és de facto” úgy működik, hogy „a kompetenciája és a státusza jól körül van bástyázva a külső befolyásolás ellen”. A valóságban azonban az a követelmény, hogy a hatóság összetételének meghatározásához a Magyar Országgyűlésben kétharmados többség szükséges (amellyel jelenleg a kormányzó párt, a Fidesz rendelkezik), és a hatóság tagjainak kilenc évre érvényes kinevezése azzal fenyeget, hogy a fennálló hatalmi viszonyokat hosszú időre „bebetonozzák”. A Népszabadság alkotmányos panasszal él a hatósági posztok betöltésénél meglevő Fidesz-befolyás ellen, mondván, hogy a törvény sérti a sajtószabadságot.

„A legjobb gyakorlat” paraméterei

Az EU Bizottság számára a tudományos szakértők kilistázzák „a legjobb gyakorlat” ismérveit. Ebben azt javasolják, hogy a hatóság hivatali ideje hosszabb legyen, mint egy törvényhozási periódus, de ne haladja meg két választási periódus időtartamát. A hatóságot olyan testületeknek kell vezetniük, amelyeknek a tagjait különböző időpontokban nevezik ki. A tanulmány azt is javasolja, hogy a kinevezés a közvélemény bevonásával, mindenki számára átlátható módon történjen. Sem a kormány, sem más politikai közreműködők nem határozhatják meg egyes egyedül a hatóság tagjait. Ausztriában a kormány javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre a médiahatóság tagjait.

A magyar médiahatóság felügyeli az elektronikus és a nyomtatott médiát, eközben különösen ügyel a tudósítások „kiegyensúlyozottságára”, és magas büntetést szabhat ki. Az EU azt szeretné, ha legalább a”kiegyensúlyozottság” fogalmát határozná meg pontosabban Magyarország.

Az EU tagállamok közül Luxemburgnak és Észtországnak semmiféle médiahatósága nincs. Észtországban a kulturális miniszter az illetékes. Hollandiában a kulturális miniszter nevezi ki a médiahatóság tagjait – és döntését hatályon kívül lehet helyezni.

Fordította: dr. Gonda László

További cikkeket olvashat Ausztriáról a