Az EU-nak cselekednie kell Magyarországon – ok van elég

Orbán Viktor kormánya szemmel láthatóan a kritikák középpontjában áll – írja a Wiener Zeitung vendégkommentár rovatában Benedikt Lentsch, aki 2013-ban végzett a Bécsi Egyetem politikai tudomány fakultásán, jelenleg pedig az Innsbrucki Egyetem mesterképzésének keretében az európai politika és társadalom szakon folytatja tanulmányait. Az írást a Szervuszausztria.hu ismertette.

2014. november 27., 18:21

Orbán Viktor miniszterelnök sokat vitatott intézkedései miatt Magyarország több mint öt éve állandó és súlyos bírálatoknak van kitéve. Mindenekelőtt a külföldi médiák fogalmaznak meg részben nagyon súlyos ítéleteket: Magyarország az autokráciához vezető úton halad, belpolitikailag annyira megosztott, mint még soha, külpolitikailag pedig annyira elszigetelt, mint amilyen egyetlen EU-ország sem volt korábban. És már a magyar lakosság is egyre gyakrabban fordul szembe a rendszerrel.

Mindez viszonylag hidegen hagyja a kormányt. A Fidesz a kétharmados parlamenti többségéből különleges legitimitást vezetett le, és választási fülkeforradalomról beszélt. Az ellenzék oldaláról komoly bírálatot váltott ki, amikor a Fidesz választási győzelmét a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozatban jelentette be, és parlamenti határozatban írta elő, hogy e nyilatkozatot valamennyi középületben ki kell függeszteni. A nyilatkozat többek közt kimondja, hogy „46 év megszállást és diktatúrát követően az átmenet két évtizedes zűrzavara után, a XXI. század első évtizedének a végén Magyarország visszanyerte az önrendelkezés jogát és képességét”.

A Nemzeti Együttműködés Rendszeréről szóló nyilatkozat demokráciákban szokatlan, mert az többé nem engedélyezi az ellenvéleményeket a Nemzeti Együttműködés Rendszerével szemben, és Orbán így megpróbálja a jövőbeli politikai döntéseket Magyarország számára egyedüli helyesként igazolni. A nyilatkozat egyes mondatai azt is szuggerálják, mintha Magyarországon soha nem lett volna rendszerváltás, és az országot is csak az Orbán-kormány szabadította volna meg a diktatúrától.

Fiatal Fidesz-tagok mondják: „Mindenki része lehet a rendszernek, aki egyetért a kormánnyal. Aki nem ért vele egyet, az nem lehet ennek a rendszernek a része.” A cél, hogy kiiktassák az ellenzéki jogokat és ne kelljen eltűrniük semmiféle ellentmondást. Cserében a kormány kisajátítja magának a népakaratot, hogy ő testesíthesse meg a közjót. Így aztán nem tűrik többé az ellenzéki tiltakozásokat, mert azok már fogalmuknál fogva sem szolgálják az egész rendszer javát.

Eközben a kormány megfeledkezik arról, hogy 1990 után szabad és tisztességes választás, alkotmánybíróság, reprezentatív kormány és demokratikus ellenzék jött létre, vagyis valóságosan liberális demokrácia, amelyben a kormánypártok választásokat veszítettek és nyertek, a médiák hivatalosan bírálták a politikusokat, és a polgárok szabadságjogokat élveztek.
Orbán már öt éve próbálja átalakítani az országot. A kritikus szempontok az Alkotmánybíróság függetlenségének hiányától az új alkotmányos rendelkezéseken át egészen a közszolgálati média hosszú távú befolyásolásig terjednek.

A magyar lakosság tiltakozásai nem fogják megállítani az ország átalakítását az Orbán-kormány szándékai szerint, mivel a Fidesz tovább folytatja az állami intézmények legfontosabb kulcspozícióinak a monopolizálását. Mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy az EU szankciókat vezessen be. Nagyon jó ok lehetne végre a cselekvésre, hogy nemrégiben Kövér László parlamenti elnök eltávolíttatta az EU zászlaját az ülésteremből.

Wiener Zeitung, 2014. 11. 26.

Fordította: dr. Gonda László

Csehországban 2025 első négy hónapjában 450 hepatitis A megbetegedést és hat halálesetet regisztráltak, ami jelentős növekedést jelent az előző évhez képest. A járvány terjedése aggodalomra ad okot, különösen a hajléktalanok és kábítószer-használók körében.