Az EU hadat üzent a gyűlöletbeszédnek
Az EP uniós jogszabállyal küzdene a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények felszámolásáért. Az uniós szintű szabályokat csak akkor tennék kötelezővé, ha az ilyen bűncselekményeket faji, bőrszín, vallás, származás, nemzeti vagy etnikai hovatartozás alapján követik el.
Az Európai Parlament szorgalmazza, hogy az Európai Unió a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket az úgynevezett uniós bűncselekmények közé sorolja – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 397 igen szavazattal, 121 ellenében és 26 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában az EP-képviselők emlékeztetettek: jelenleg a tagállamok büntetőjogi szabályai eltérő módon kezelik a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket, míg az uniós szintű szabályokat csak akkor kötelező alkalmazni, ha az ilyen bűncselekményeket faji, bőrszín, vallás, származás, nemzeti vagy etnikai hovatartozás alapján követik el.
Euópai Parlament: a véleménynyilvánítás szabadságát nem szabad a gyűlölet védelmére felhasználni
Hangsúlyozták, hogy a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények olyan különösen súlyos, határokon átnyúló dimenzióval rendelkező bűncselekmények, melyekre vonatkozóan az EP és a tagállami kormányokat tömörítő tanács minimumszabályokat állapíthatna meg. Az EP-képviselők figyelmeztettek, a véleménynyilvánítás szabadságát, bármennyire is kulcsfontosságú, nem szabad a gyűlölet védelmére felhasználni, és kiemelték, hogy az internet és a közösségi médiaplatformok könnyű hozzáférhetősége és a lehetséges névtelenség hozzájárulhat a gyűlöletbeszéd terjesztéséhez és felerősítéséhez. Kérték, hogy a jogalkotás során a tárgyalók fordítsanak különös figyelmet a kiskorúakra, a többi között az iskolai zaklatás esetében. Emellett az igazságszolgáltatáshoz való biztonságos hozzáférést, támogatást és jóvátételt biztosító intézkedéseket szorgalmaztak, továbbá biztonságos környezetet az ilyen incidensek bejelentésének bátorítására.
Az EBESZ meghatározása szerint gyűlölet-bűncselekmény minden olyan bűncselekmény, ideértve a személy vagy vagyon elleni bűncselekményeket, ahol a bűncselekmény áldozatának, helyszínének vagy tárgyának kiválasztása mögött ezen áldozatok, helyszínek vagy tárgyak valamely közös tulajdonság (pl. faji hovatartozás, nemzeti vagy etnikai származás, nyelv, bőrszín, vallás, nem, kor, értelmi vagy testi fogyatékosság, szexuális irányultság vagy más hasonló tulajdonság) által meghatározott csoporthoz való vélt vagy valós tartozása, vagy e csoporthoz fűződő kapcsolata áll – írja oldalán a Gyűlölet Elleni Bűncselekmények Munkacsoport.
A gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni kiemelt büntetőjogi fellépés azért szükséges, mert az előítéletes indokból elkövetett bűncselekmények nem csak a sértettre vannak különösen traumatizáló hatással, hanem azt az egész közösséget is megfélemlíthetik, amelyhez való tartozás vagy vélt tartozás miatt történik a támadás. Az ilyen támadások ugyanakkor az egész társadalom békéjét is fenyegetik, mert hozzájárulhatnak az etnikai, vallási vagy más törésvonalak mentén kialakuló feszültségek fokozódásához.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2022. november 18., 18:51
Eltörölte a román legfelsőbb bíróság azt a bírságot, amelyet az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) rótt ki két éve Klaus Iohannis államfőre magyarellenes gyűlöletbeszéd miatt – jelentették pénteken román hírforrások a legfőbb bírói testület előző napi döntését ismertetve.
Külföld
2022. január 5., 19:50
A politikusok megsértették a Facebook gyűlöletbeszédről szóló szabályait.
Külföld
2021. október 10., 18:40
Eric Zemmour akár még le is győzheti a regnáló francia elnököt a jővő tavaszi elnökválasztáson.
Magyarországon a gyűlölet-bűncselekményeket a Büntető Törvénykönyv súlyosabban szankcionálja: az előítéletes indokból elkövetett bántalmazást, kényszerítést és garázda magatartást a törvény közösség tagja elleni erőszak néven bünteti. Számos más tényállás esetében pedig a hatóságok az előítéletes indokot minősítő vagy súlyosító körülményként veszik figyelembe. A jogi szabályozásról bővebben olvashat a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport tagjai által készített alternatív Btk. kommentárban. Magyarországon gyűlölet-bűncselekmények áldozatává legtöbbször a romák, a vallási kisebbségek (zsidók), a szexuális és nemi kisebbségek (leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek), valamint a migránsok válnak.
(Kiemelt képünk illusztráció: antiszemita feliratok és horogkereszt jelent meg a temesvár-gyárvárosi zsinagóga falán 2022. szeptmber 22-én. Fotók: Luciana Friedman, Tion.ro)
