Az EU a bankok szabályozásán vitatkozik - jön az újszocializmus?
Nincs még közös álláspont a holnapi uniós csúcs előtt a nemzetközi pénzügyi rendszer reformjára vonatkozó javaslatokról. A megegyezés pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő heti szupercsúcstalálkozón az EU egységes álláspontot képviselhessen és ezzel komolyan befolyásolhassa az új pénzügyi világrend kialakítását. A nagy kérdés az, mennyire szigorú legyen a kontroll ahhoz, hogy a mostani válsághoz vezető helyzeteket el lehessen kerülni.
A nemzetközi pénzügyi rendszer átalakítását célzó európai javaslatokról tárgyalnak pénteken az európai uniós tagországok állam- és kormányfői. Ennek keretében el akarják érni a befektetési alapok, jelzálog-hitelezők és hitelminősítők fokozottabb felügyeletét, valamint pénzpiaci problémák esetére egy gyorsabb riasztási rendszer létrehozását. Szakértők szerint mindez már régóta szükséges lett volna, de egy összeomláshoz közeli válság kellett ahhoz, hogy a kormányok komolyan foglalkozzanak ezzel a kérdéssel.
A lehetséges megoldásokról szóló egyeztetéseket készítik elő most az uniós vezetők a brüsszeli kötetlen találkozón, hogy aztán a jövő hét végén szélesebb körben, más földrészekről érkező tárgyalókat is bevonva Washingtonban folytatódjanak a tárgyalások. Az előkészítő uniós megbeszéléseken az derült ki, hogy az EU-tagállamok nagy általánosságban támogatják azokat a javaslatokat, amelyeket az EU soros elnöksége, Franciaország állított össze. Nem minden javaslatot és nem egyforma lelkesedéssel fogadtak azonban el a tagállamok, amelyek egy része - közel a várható amerikai állásponthoz - azt a nézetet vallja, hogy ügyelni kell a piac szabadságára, elejét kell venni a túlszabályozás legkisebb kockázatának is. Mások viszont úgy vélik, hogy az alulszabályozásnak sokkal több kockázatot jelent, mint azt a jelenlegi helyzet is mutatja.
A jövő heti tárgyalások egyik fő vitapontja az lesz, mennyire kell sietni az átfogó reformok kidolgozásával. Az uniós államok jelentős része gyors és a lehetőségek szerint konkrét intézkedéseket vár, míg például az Egyesült Államok egyelőre inkább csak rövid távú lépésekben gondolkodik, és hosszabb időtávot hagyna az átfogó, tartós érvényű reformok kidolgozására. Az amerikai kivárást indokolja az is, hogy rövidesen új kormányzat veszi át az ügyeket, és az átmeneti időszakban senki sem kíván hosszútávú elkötelezettségeket vállalni.
A felvetődött - és pénteken is várhatóan asztalra kerülő - javaslatok között szerepel az, hogy hozzanak létre egy gyorsabb riasztási rendszert, amely pénzpiaci problémák esetén azonnal tájékoztatást adna a politikai hatóságoknak. Szintén fontosnak tartaná az uniós elnökség, hogy a legfejlettebb államok a jövőben vegyék jobban figyelembe a kevésbé fejlett országok helyzetét és véleményét, különös tekintettel a feltörekvő országokra /hazánk is ebbe a kategóriába tartozik/.
A francia elképzelések szerint erősíteni kell a nemzetközi méretekben is számottevő befektetési alapok, jelzálog-hitelezők és hitelminősítők tevékenységének felügyeletét. Az EU külön javaslatot tesz azon nagybankok ellenőrzésének szigorítására, amelyeknek kulcsszerepük van egy-egy nemzeti piacon. A tipikusan több országban dolgozó pénzintézetek számára Brüsszelben új típusú felügyelőszervek létrehozását tartják szükségesnek, amelyek külön tekintettel tudnak lenni az esetleges váratlan nemzetközi pénzügyi fejleményekre.
Az uniós javaslat biztonsági intézkedéseket építene a pénzintézetek működésébe a túlzott kockázatok vállalásának megakadályozására, és kordában tartaná a bankvezetők javadalmazását. A Brüsszelben most kialakulandó pozíciót képviselik majd a washingtoni csúcstalálkozón részt vevő uniós tagállamok, azaz Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Olaszország.
