„Az anyák megmentőjének” szobra Heidelbergben

Semmelweis a legismertebb magyar orvos, hírneve a gyermekágyi láz kóroktana felderítésének, s az általa kidolgozott megelőzési módszernek köszönhető. Egy betegség okainak feltárásán túlmenően a fertőzéssel és annak megakadályozásával kapcsolatban olyan elveket fogalmazott meg, amelyek jelentőségét csak egy jó évtized múltán, a francia Pasteur és a német Koch bakteriológiai kutatásait követően fogadták el orvosi körökben.
A budai Tabánból származó, Bécsben tanuló és dolgozó, majd Pestre visszatérő Semmelweis felfedezésével a modern nyugati medicina fejlődésének egyik kulcsfigurája lett. Német hangzású neve ellenére magyarnak tekintette magát, orvostörténeti kutatók megtalálták azt a korabeli német folyóiratot, amelynek lapszéleire Semmelweis megjegyzéseket írt – magyar nyelven.
Ő maga is így fogalmazott egyik cikkében: “Sorsom úgy hozta magával, hogy midőn a felfedezést (1847. évben) tettem, mint a bécsi szülészeti intézet segédorvosa hazám határain kívül tartózkodtam. Így történt, hogy felfedezésem legelőször is német szakközönségnek lőn bemutatva. Hazámba visszatértem után a magyar szakértő közönségnek is előadtam tapasztalataimat s elméletemet a gyermekágyi láz körül, az itt megjelenő Orvosi Hetilapban. Mialatt azonban tanom nálunk nem talált ellenzőre, többrendbéli részint megtámadásoknak, részint elferdítéseknek volt az kitéve Németországban.”
Heidelbergi emlékműve tehát egyfajta rehabilitációként is értelmezhető. Az orvostudós alakját egyébként Amerikában is megmintázták: Chicagóban a világ tíz legnagyobb orvosa között, Louis Pasteur és Wilhelm Conrad Röntgen társaságában az International Museum of Surgical Science, a sebészet nemzetközi múzeumának patinás épületében áll szobra.

Farkas József György