A magyargyűlölő román pártot veszik fel az ECR frakciójába a Fidesz helyett
A szélsőséges, magyargyűlölő román pártot veszik fel az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójába a Fidesz helyett.
Mint ismert, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) populista frakció vezetője nemet mondott Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök azon kérésére, hogy csatlakozhasson a Fidesz az ECR képviselőcsoportjához – írja a 24.hu.
Ezt Meloni állítólag azzal indokolja, hogy a Fidesz csatlakozásából több hátránya származna, mint előnye.
Megfér az ECR-ben a magyargyűlölő uszítás?
Ezen viszont mostantól nem kell töprengenie az olasz kormányfőnek, mert Kocsis Máté a Facebookon kijelentette, hogy nem fognak csatlakozni a Meloni-féle frakcióhoz.
A Fidesz frakcióvezetője azt írta, hogy a szélsőségesen magyarellenes román AUR-t felvették az ECR frakciójába, ezért
szó sem lehet arról, hogy a Fidesz ilyen párttal üljön egy frakcióban az Európai Parlamentben! Kizárt!
George Simion, a szélsőjobbos, magyargyűlölő AUR elnöke kommentben azt válaszolta Kocsisnak: „sziasztok magyar barátok! nem gyűlölünk, hanem együtt akarunk harcolni az európai bürokraták ellen.”
A Fidesz képviselői egyébként 2021 óta független képviselőként ülnek az EP-ben, miután kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, ahol a tagságuk már fel volt függesztve.
Románia: semmilyen következménye nincs az úzvölgyi magyarellenes uszításnak
Ahogyan arról beszámoltunk áprilisban, vádemelés nélkül lezárta a csíkszeredai ügyészség azokat a büntetőjogi eljárásokat, amelyeket az úzvölgyi katonatemetőben a nacionalista Calea Neamului (Nemzet útja) egyesület által tavaly engedély nélkül felállított 150 fakereszt ügyében indított - tudatta szerdán a Maszol.ro hírportál a magyargyűlölő Mihai Tirnoveanunak, az egyesület vezetőjének a Facebookon közzétett bejelentését ismertetve.
A magyarellenes, nacionalista politikus felidézte: Hargita Megye Tanácsának elnöke, Csíkszentmárton önkormányzata és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) feljelentései nyomán több eljárás is indult ellene, majd az ügyészség összevonta ezeket a dossziékat. A vádpontok a következők voltak: nyilvános uszítás, gyűlöletre, erőszakra és diszkriminációra való felbujtás, rongálásra való felbujtás, birtokháborításra való felbujtás, sírgyalázás, építési engedély nélküli munkálatok kivitelezése a temetőben. Az ügyészség megállapította, hogy az első vádpontban a tényállás nem áll fenn. A 150 fa emlékkereszt felállításával kapcsolatban megállapították, hogy bár fennáll a lehetősége annak, hogy az engedély nélkül történt, ez a cselekmény nem tartozik a büntetőjogi körbe, mivel "az úzvölgyi temető nem rendelkezik műemlék státusszal" - idézte az erdélyi lap Tirnoveanu Facebook-bejegyzését.
A Maszol megkeresésére Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke elmondta: megfellebbezik a döntést.
"Nem tartjuk elfogadhatónak az indoklást. Folytatjuk a csíkszeredai bíróságon"
- szögezte le Borboly Csaba.
Hasonlóképpen nyilatkozott a Székelyhon.ro hírportál megkeresésére a román egyesület vezetőjét tavaly szintén feljelentő Birtalan Sándor csíkszentmártoni polgármester is. Jelezte: megkapták az ügyészségtől a tájékoztatást, miszerint az általuk jelzett bűncselekmények - gyűlöletkeltésre, tulajdon megrongálására, erőszakra, diszkriminációra való felbujtás - nem történtek meg.
"Hargita Megye Tanácsával van egy megállapodásunk: a jogászok dolgoznak azon, hogy a bíróságon fellebbezzünk az ügyészség megállapítása ellen" - tette hozzá a községvezető a további lépésekre utalva.
A fakereszteket tavaly júliusban állították fel az úzvölgyi katonatemetőben a Calea Neamului egyesület hívei, miután az első térfoglalásukat a román igazságszolgáltatás törvénytelennek minősítette, és egyúttal elrendelte a kihelyezett jelképek és építmények eltávolítását.
A közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjéből 2023. június 29-ére virradóra távolították el a 2019-ben önkényesen kialakított román parcella betonkeresztjeit, emlékművét és zászlósorát, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte erre a szomszédos Bákó megyei Dormanesti (Dormánfalva) polgármesteri hivatalát.
A moldvai település önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, amelyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartott számon. 2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni.
Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akik nevének felolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása után rendszeresen megismételt ceremóniáknak.
(Kiemelt kép: Daniel MIHAILESCU / AFP)
