Atom és politika

Az atomenergia alkalmazása körül régen folyó heves vita 2002-ben, a szociáldemokrata-zöldpárti kormány idején, kompromisszummal zárult. Úgy döntöttek, hogy új atomerőmű az országban (a meglévő 17 mellé) már nem épülhet, egyúttal a reaktorok működését üzembe állításuktól 32 évre korlátozzák. Ami azt jelentette, hogy a 17-ből 7-nek idén, vagy jövőre le kellett volna állnia. A Merkel-kormány azonban, tekintettel a világban tapasztalható energiaellátási nehézségekre, tavaly októberben úgy döntött: az 1980 előtt épült atomerőművek működését nyolc, az újabbakét 14 évvel meghosszabbítják. A szocialista-zöld ellenzék az atomlobbi kiszolgálásával vádolta Merkelt, a kancellár-asszony viszont közölte: az atomerőművek biztonságosak s ha azokat feladnák, megfizethetetlenné válna a lakosság számára az (import) energia.

A többség bezáratná a reaktorokat

A japán atomkatasztrófa felülírta a döntést, hiszen a közvélemény-kutatások szerint a németek megrémültek. Hetven százalékuk úgy véli, ilyen atom-baleset országukban is előfordulhat s a ZDF felmérése azt mutatta: a lakosság hatvan százaléka szeretné, ha valamennyi reaktort mielőbb leállítanák. Ennek a lakosságnak a tízmilliói viszont idén egy sor tartományi választáson szavaznak, legközelebb március 20-án, majd 27-én. Az utóbbi napon Baden-Württembergben, amelynek valamivel több lakosa van mind Magyarországnak. Stefan Mappus, a tartomány kereszténydemokrata miniszterelnöke tavaly hevesen ellenezte az atomerőművek akárcsak részleges korlátozását, most viszont ő is 180 fokos fordulatot hajtott végre. Érthető: nem akarja, hogy pártja elveszítse a vezetést, amint az év első választásán, Hamburgban történt.

Párttársa, Norbert Röttgen környezetvédelmi miniszter (aki egyébként már régen az atomenergia visszaszorításának híve) „politikai cunamitól” félti a kormánypártokat. Nézete szerint a japáni események után korszakhatárhoz érkezett a német politika. A CDU/CSU-nak bizonyítania kell néppárti jellegét s ennek megfelelően, a társadalommal párbeszédben kell alakítania politikáját az atomenergia kérdésében is.

Miután Angela Merkel az elmúlt hét végén az érdekelt tárcavezetőkkel tanácskozva gyorsan döntött korábbi álláspontja felülvizsgálatáról és a bejelentett intézkedésekről, azt ígérte: mire a három hónapos moratórium lejár, kidolgozzák ezt az új energia-politikát. Az ellenzék –- nem egészen alaptalanul – azzal vádolja Merkelt: a végső döntéseket éppen a kritikus baden-württembergi választások miatt halasztják el. Bár a jövő tervein még dolgoznak, szakértők azzal számolnak, hogy a most ideiglenesen leállított hét reaktor, s egy további, már korábban kikapcsolt erőmű működését véglegesen leállítják – azaz Németországban az eddigi 17 helyett csak 9 atomerőmű termel majd energiát. Az áramárak már most jelentősen emelkedni fognak – később azután még nagyobb mértékben, vélik szakkörökben. Ahol egyébként figyelmeztetnek, hogy a kormány döntései költségvetési pénzekbe is kerülhetnek: az ország négy nagy energia-konszernje, köztük a Magyarországon is érdekelt Eon és az RWE, milliárdos kártérítési igényeket fontolgat. Jogászok szerint a leállításnak – miután baleset, üzemzavar nem történt – nincs jogi alapja, ilyen lépéshez az atomtörvény módosítására van szükség.

Az atomenergia még nem nélkülözhető

Merkel asszony csütörtökön rendkívül heves parlamenti vitában védte meg álláspontját. Nézete szerint országa ma nem engedheti meg magának, hogy végképp lemondjon az atomenergiáról. Azt, a teljes biztonságot szavatolva, még használnia kell addig, amíg más forrásokkal helyettesítheti. A kormánykoalíció szónokai szívesen emlékeztettek, hogy miközben az SPD és a Zöldek most síkra szállnak az atomenergia ellen, nyolc éve még ők dolgozták ki alkalmazásának szabályait.

Akármiként is: a Japán keltette félelem az atomenergiát ellenző pártok malmára hajtja a vizet – a helyi választásokon elsősorban a Zöldek erősödésére s a kényszerből irányt változtató kereszténypártok gyengülésére lehet számítani.