Áthelyezték Budapesten a német nemzeti ünnepet

A Vigadóban, vendégek százai előtt az NSZK néhány napja érkezett új nagykövete, Lieselore Cyrus szólt arról, hogy „ezen a napon keletkezett az első repedés a falon, amely megosztotta Németországot és Európát. A német és az európai újraegyesítés kézzel fogható közelségbe került. Sokakban vált ki mély érzelmeket ez a nap, mindmáig. Külön örülök, hogy sok olyan vendégünk van, akik személyesen is átélték az akkori eseményeket. Olyan emberek, akiknek annak idején volt bátorságuk meghozni a helyes döntéseket”.

Szólt a nagykövet asszony arról is, hogy a sokrétű kapcsolatokat ápolva „nyíltan, becsületesen meg kell beszélnünk a mindkét felet érintő kérdéseket, még akkor is, ha a másiktól eltérő véleményen vagyunk. Ezzel a kihívással én is szeretnék szembenézni.”

Miután a beszéd németül és magyar fordításban elhangzott, a nagykövet a vendégek egy részéhez fordulva röviden angolra váltott, hogy többek között kijelentse: elismeréssel tartozunk annak a kormánynak, amely 25 éve meghozta ezt a döntést. Jóllehet Németh Miklós vagy mások neve ezúttal sem hangzott el, a volt kormányfő meghívást kapott az ünnepségre, de nem érkezett idejében vissza a Helmut Kohl ex-kancellár meghívására tett németországi látogatásáról. Látható volt viszont legalább képeken, a kamara-kiállításon, amelyen a német diplomácia negyedszázaddal ezelőtti, a határnyitással kapcsolatos tevékenységét mutatták be a Vigadóban. Nemcsak Németh – Horn Gyula, az akkori külügyminiszter is látható volt ott fotókon, nyugatnémet államférfiak, diplomaták oldalán.

Nem meglepően ők nem kaptak említést Balogh Zoltán miniszter szavaiban sem, aki szintén beszélt az ünnepségen. Némely rendhagyó gondolattal, miszerint „ha akkor elhittük volna, amit a hazai sajtó Nyugat-Németországról írt, soha nem nyitottuk volna ki a határt.” Talán inkább fordítva volt: köztudomásúlag a magyar médiának nem csekély közvetett szerepe volt a határnyitásban, a rendszerváltás előkészítésében. Balogh egyébként méltatta a két nép régi, szoros barátságát, mondván: „szinte felfoghatatlan, mennyire megérti egymást ez a két, szokásaiban, mentalitásában annyira különböző nép. Nem kevésbé felfoghatatlan ezért – amikor nem értik meg egymást... Ne higgyenek el mindent, ami a német újságokban áll, jöjjenek ide, győződjenek meg saját szemükkel a valóságról – így az emberi erőforrások minisztere.

Azaz a viták Berlin és Budapest között folytatódnak – még ha suba alatt is. A fagyos légkört mi sem jellemzi jobban, mint az idei Magyar-Német Fórum ügye. A hagyományos tanácskozást sok éve felváltva tartják Berlinben és Budapesten s azokon általában a külügyminiszterek adják meg a hangot. Idén nem hogy a német külügyminiszter nem jön Budapestre, de még egy helyettese sem. A tárcát az európai főosztály vezetője képviseli s jön egy belügyminiszter is – igaz, Baden-Württemberg tartományból. Így a magyar fél is hasonló szinten képviselteti magát. Aminthogy Orbán Viktor, az Országgyűlés elnöke, a magyar államfő sem tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a magyarok kedvéért áthelyezett német nemzeti ünnepen – de még a jelenlegi külügyminiszter és hamarosan hivatalba lépő ifjú utóda sem.

Köszönő plakátok országszerte

Szeptember 11-én jelentette be Horn Gyula külügyminiszter a Magyar Televízió A Hét című műsorában: éjféltől minden NDK-állampolgár akadálytalanul kiutazhat Magyarországról Ausztriába. A napról eredeti módon emlékezik meg Németország: egy sor magyar városban óriásplakátokon mondanak köszönetet.

A megnyitón Berlin új budapesti nagykövete arról beszélt:
A fal leomlásához, a német egységhez, Európa megosztottságának felszámolásához vezető út mérföldköve volt sok ezer NDK-s menekült önzetlen befogadása, ellátása, az augusztusi, soproni Páneurópai Piknik részleges határnyitása, s végül a magyar kormány döntése, „amellyel a nagy szívükről ismert magyarok ismét tanúbizonyságot tettek
bátorságukról.” A nagykövet szólt arról, máig milyen megindítóak a németek számára ezek a képek, különösen azoknak, akik az eseményeket közvetlenül, vagy otthon, a tv előtt élték át. Különösen fontos, hogy megőrizzük a fiatalabb generációk számára is a békés történelmi események emlékét. A 30-35 év alattiaknak nincsenek saját emlékei arról, mi mozgatta Európát és a világot 25 évvel ezelőtt. Mi lenne alkalmasabb arra, hogy felélénkítsük az emlékezést, mint ezek a képek?

Az óriásplakátok felállítását, a fővároson kívül Sopronban, Szombathelyen, Kecskeméten, Veszprémben, Pécsett, Hatvanban és Miskolcon. a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara támogatása tette lehetővé. Dale A. Martin a kamara elnöke hangoztatta: A következő hetekben zajló plakátakció a köszönet kinyilvánítása a magyaroknak, valamint: „ a gyakorlatban a vállalatok hálája megnyilvánul abban is, hogy az elmúlt 25 évben beruházásaikkal, olykor még nehéznek nevezhető környezetben is elkötelezték magukat Magyarország mellett...”.

Az országszerte látható plakátokból: