Árnyékhálózat: titkokat loptak az ENSZ-től is

A Torontói Egyetem kutatói képesek a hackertámadásokat megfigyelni és visszakövetni. Így jutottak el olyan kínai szerverekig, amelyeket az ország dél-nyugati részén, Chengdu városában működtetnek. A kutatók nyolc hónapja figyelik a hackerek tevékenységét, évente pedig kiadják az Information Warfare Monitor (azaz Információs Hadviselési Jelentés) című kutatási jelentésüket.

A híradás szerint nincs rá bizonyíték, hogy a kínai kormány rész vett volna a támadásban, de Peking ismét magyarázkodásra kényszerült. Idén már támadtak kínai hackerek a Google-re és más vállalatokra. – Időről időre szembesülünk ilyen hírekkel. Nem tudom, milyen alapon és kik gerjesztik ezt a kampányt - kommentálta az esetet Jiang Yu, a Külügyminisztérium szóvivője.

– Egyértelműen ellenzünk minden hackertevékenységet - tette hozzá; majd megerősítette, hogy Kínában a törvény bünteti a cyberbűnözést.

A szóvivő megerősítette azt is, hogy a támadást észlelő kutatók nem léptek kapcsolatba hivatalosan Kínával.

A kutatói jelentés a támadást "Árnyékhálózat" fedőnéven említi; az egyetem munkatársai ugyanis képesek megfigyelni, ahogy a hackerek betörnek hivatalos indiai, kabuli, vagy moszkvai számítógépekbe. Olyan adatokhoz is hozzáférnek, amelyeket az indiai kormány titkosnak, vagy bizalmasnak minősített, többek között India biztonsági kérdéseivel kapcsolatban is, mint pl. az északkeleti, kínai határ körüli feszültségek. Más anyagok India kapcsolatait elemzik a Közel-Keleten, Afrikában, vagy Oroszországban. A kutatók ezzel a módszerrel megszerezték a Dalai Láma hivatalából érkezett e-mail-eket is, szám szerint 1500 darabot, amelyet 2009 januárja és novembere között küldtek.

Az egyetem szakemberei térképet is készítettek a feltört gépek elhelyezkedéséről. Kiderült: az Antartkisz és Ausztrália kivételével minden kontinensen törtek be rendszerekbe a kínaiak. Többek között feltörték az ENSZ gépeit, különös tekintettel a Gazdasági és Társadalmi Bizottság ázsiai részlegére. "Találtunk még személyes banki titkokat, igazolványok beszkennelt változatait, önéletrajzokat, álláspályázatokat, folyamatban lévő bírósági ügyeket, jogi papírokat" írja a jelentés.

A hackertámadások célja eddig ismeretlen. "Nincs bizonyítákunk, hogy a Kínai népköztársaság részt vett volna az akcióban" írja a kutatói jelentés. "Fontos kérdés azonban, hogy Kína mikor és hogyan fogja lekapcsolni az Árnyékhálózatot."

India nem kommentálta azonnal az esetet. Az AP Hírügynökség megjegyzi: a kontinensnyi állam egyre komolyabb riválisa Kínának és területi vitáik is vannak. Februárban értesítették az indiai kormányt - mondta Rob Deibert, a Torontói Egyetem Állampolgári Laborjának igazgatója. – Nagyon hálásak voltak. Utánanéztek a helyzetnek és folyamatos párbeszédet, együttműködést ajánlottak - mondta az igazgató egy telefonos interjúban.

– Egyes részek piaci titkokat tartalmaztak, elég kínos piaci titkokat - mondta, majd hozzátette: – Nagyobbrészt viszont az egész indiai állambiztonság veszélybe került.

Az AP Hírügynökség azt írta: S.M. Krishna, az indiai külügyminiszter ezen a héten látogat Kínába, hogy megünnepeljék a két ország közti diplomáciai kapcsolatok hatvanadik évét.

A Dalai Láma hivatala nem lepődött meg a hackertámadással kapcsolatos jelentésen. – Semmi új nincs ebben a dologban - mondta Tenzin Takhlha, a Dalai Láma szóvivője. (A Dalai Láma Tiber spirituális vezetője; a tartomány szeretné megszerezni a függetlenséget.) A szóvivő hozzátette: szoros az együttműködés a kanadai kutatókkal, hogy megőrizhessék a számítógépes rendszereik biztonságát.