Antiszemitizmus Magyarországon

“A listák borzalmas emlékeket idéznek a magyar zsidók körében – kezdi budapesti beszámolóját a szerző.

Amikor 1944. márciusában a nácik bevonultak Magyarországra, a Zsidó Hitközség tagjait tartalmazó listák segítségével szervezték meg a Holokauszt leggyorsabb és leghatékonyabb népirtását. A magyar hivatalnokok és a csendőrség készséges asszisztenciájával néhány hét alatt 430 ezer zsidót deportáltak Auschwitzba, akik közül a legtöbben ott lelték halálukat. Voltak olyan napok, amikor a gázkamrákban és a krematóriumokban óránként 1000 ember távozott a kéményeken át” – így foglalja össze a The Economist tudósítója a történelmi hátteret brit olvasóinak, amelyet nem árt ismerniük a magyar olvasóknak sem.

Ezért, amikor a szélsőjobboldali Jobbik párt képviselője, Gyöngyösi Márton a magyar parlamentben felszólított a magyar zsidók összeírására és átvilágítására, potenciális nemzetbiztonsági kockázatnak tekintve őket – az ellenérzés és az elítélés hullámát indította el. A szélsőjobboldali parlamenti képviselő azt is sérelmezte, hogy Magyarország túl készségesen állt Izrael oldalára a legutóbbi gázai konfliktusban.

Hozzátesszük: a náci eszméket valló Gyöngyösi felszólalását szó nélkül tűrte az ülést levezető elnök, Balczó Zoltán, szintén jobbikos képviselő. Nem vonta meg a szót tőle, nem intézett hozzá kioktató szavakat, ahogy Kövér házelnök szokta rendre utasítani az MSZP-s képviselőket, nem kapcsolta ki a mikrofonját sem. Németh Zsolt államtitkár a kormány nevében halovány választ adott. Az ellenzéki képviselők kollektívan hallgattak, nem vonultak ki, nem kiabáltak közbe. Úgy viselkedtek, mintha a világ legtermészetesebb dolga lett volna Gyöngyösi zsidókat listázó beszéde.

„A Jobbik nem marginális erő – szögezi le az újságíró. Ez a párt a harmadik legnagyobb parlamenti erő, több mint 40 mandátummal. Bár nem sikerült tőkét kovácsolnia az ország gazdasági válságából, a támogatottsága stabil 10 százalékon áll. A kormányzó Fidesz a Jobbik szavazatait akarja. Cinikusok szerint ezzel magyarázható a kormány halovány reakciója, amely sokban hasonlított az ilyen esetben szokásos korábbi elítélő nyilatkozatokra.”

Az amerikai nagykövetség hevesebben reagált, “brutálisnak és mélyen sértőnek” nevezte Gyöngyösi szavait, valamint felszólította a magyar kormány “legmagasabb tisztségviselőit”, hogy “azonnal és keményen” ítéljék el a jobbikos képviselő szavait.

Másnapra felébredt az ellenzék, és a Demokratikus Koalíció képviselői közül többen sárga csillagot tűztek a ruhájukra tiltakozásképpen. A szocialista Ujhelyi István, a parlament egyik alelnöke szintén sárga csillaggal a zakóján vezette az ülést. „Nem tudok róla, hogy lennének zsidó őseim, de amennyiben a Jobbik ilyeneket találna, büszke lennék rájuk” – nyilatkozta.

A 35 éves Gyöngyösi messze nem a megszokott bőrfejű, bakancsos ultrajobbos típus. Jól öltözött, folyékonyan beszél angolul, és diplomata apa fiaként a Közel-Keleten, valamint Ázsiában nőtt fel, a dublini Trinity College-ban diplomázott, majd a KPMG adótanácsadójaként dolgozott.

A Jobbik nem tartja magát antiszemita pártnak, de a The Economist emlékeztet arra, hogy Gyöngyösi megnyilvánulása nem az első zsidóellenes kirohanás a magyar parlamentben. Korábban az egyik párttársa tartott hosszú előadást az elhíresült 19. századi tiszaeszlári vérvádról.

Az angol újságíró szerint a Jobbik elüt potenciális európai szövetségeseitől, amelyeknél már kiment a divatból a magyar szélsőjobb által favorizált „régimódi antiszemitizmus”. A holland Geert Wilder Szabadságpártja lelkesen támogatja Izraelt. A francia Nemzeti Front szintén udvarol a zsidó szavazóknak. „Tavaly az izraeli ENSZ-nagykövet lefényképeztette magát Marine Le Pennel, amit izraeli részről utólag félreértéssel magyaráztak. Nem valószínű, hogy Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete, valaha is elkövetne hasonló hibát Budapesten” – zárja tudósítását az angol újságíró.