Angela Merkel elismerte, hogy az euróválság idején hozott kényszerítések okozták a görög-német feszültséget

A német kancellár legutóbbi látogatásán elismerte, hogy sokat kért az adósságválság során súlyos árat fizető görögöktől – számolt be a Le Monde francia lap. 

Angela Merkel sajnálatát fejezte ki, és kijelentette, hogy „tudatában van azoknak a korlátoknak és kihívásoknak, amelyekkel a görögöknek szembe kellett nézniük” a 2009 és 2018 közötti, az euró stabilitásának megszilárdítását célzó megszorító program során. Megjegyezte azonban azt is, hogy a kiigazítás kevésbé lett volna brutális, ha Görögország a jó időben kulcsfontosságú reformokat hajtott volna végre, és kijelentette, hogy mindent megtett azért, hogy az ország az euróövezetben maradjon. Szeptemberben egy németországi konferencián Angela Merkel még egyértelműbben elismerte, hogy

mandátuma legnehezebb pillanata az volt, amikor olyan sokat kért Görögországtól.

Egy baloldali francia lap megemlíti, hogy a kancellár „együttérzését fejezte ki, de egy szót sem szólt a Németország nyomására Görögországban végrehajtott megszorító politika következményekről”. Néhány hónappal ezelőtt ugyanez az újság azt írta, hogy

Merkel kudarcot vallott az európai üzletben, mivel túlzott politikát folytatott, amely felelős az Európai Unió (EU) észak és dél közötti megosztottságáért.

A 2005 óta hatalmon lévő német kancellár csak az adósságválság után, négy évvel később került igazán előtérbe Görögországban, amikor az újonnan megválasztott szocialista miniszterelnök, George Papandreou bevallotta, hogy a hivatalosan becsültnél háromszor nagyobb a költségvetési hiány. A görög adósság elérte a GDP 127%-át. 

A nemzetközi piacok azonnal reagáltak, a hitelminősítők spekulatív osztályzatra minősítették vissza Görögország adósságát. 2010-ben az akkori német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble, akit Angela Merkel támogatott, drasztikus költségvetési megszorításokat és adóemeléseket követelt Athéntól három, több mint 300 milliárd eurós nemzetközi mentőcsomagért cserébe.

Ezután privatizációkat indítottak az államkassza megmentésére, csökkentették a nyugdíjakat, a munkanélküliség robbanásszerűen megnőtt, gyógyszerhiány és munkaerőhiány sújtotta a kórházakat, a minimálbér alig több mint 500 euróra csökkent.

Angela Merkel így gyorsan "a vaslady", "az egyik leggyűlöltebb nő" lett az országban - emlékeztetett csütörtökön a Bild című német bulvárlap. A válság csúcspontján, 2012-ben a kancellárt Görögországban egy nagy megszorításellenes tüntetésen náci horogkeresztekkel és Hitler-bajusszal ábrázoló karikatúrákkal fogadták. Ugyanakkor a német média a görögöket lustának állította be, a Focus magazin címlapján pedig a miloszi Vénusz mutogatta Görögországot.

(Kiemelt képünk: 2021. június 23., Berlin: Angela Merkel kancellár (CDU) a mikrofonhoz áll a német Bundestag plenáris ülésén tartott kormánykérdések során. A 235. ülésszak fő témái a kormánykérdések mellett a NATO-csapatok afganisztáni kivonásáról szóló aktuális óra, valamint a szakképzéssel foglalkozó Enquete-bizottság és a 2. vizsgálóbizottság - Toll - jelentéséről szóló viták.Fotó: KAY NIETFELD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)