NATO: Európa legveszélyesebb pillanatait éli

Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár és Boris Johnson, brit miniszterelnök óva intett a háború kitörésétől. Minderről csütörtökön, a NATO brüsszeli központjában tartott közös sajtótájékoztatót a két vezető – számolt be minderről a Tagesschau.

Továbbra sincs jele annak, hogy enyhülne a feszültség az ukrán válságban. Ellenkezőleg: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ebben a kérdésben teljesen egyetért londoni vendégével. „Európa az utóbbi idők legnagyobb biztonsági válságának legveszélyesebb pillanatát éli meg” – mondta Boris Johnson brit miniszterelnök, rámutatva, hogy az orosz csapaterősítés az ukrán határon töretlenül folytatódik.

A NATO információi szerint Moszkva annyi katonát telepített a szomszédos Fehéroroszországba, mint a hidegháború idején, állítólag közös manőverek céljából. A Fekete-tengeren Moszkva hadihajókkal gyakorol, ami éles kritikát vált ki Nyugaton.

„Az orosz erők száma növekszik, miközben csökken a figyelmeztetési idő egy esetleges támadásra” – tart ettől a NATO-főtitkár. Johnson meglehetősen komor hírszerzési jelentésekről is beszél, és egy olyan háborúra figyelmeztet, amely értelmetlen, tragikus és gazdaságilag nagyon költséges lenne Oroszország számára.

„Nem tudom, hogy Moszkva már döntött-e a támadásról, de ez nem jelenti azt, hogy nem történhet hamarosan valami teljesen katasztrofális dolog.” A biztonsági garanciákra vonatkozó orosz követeléseket, például a NATO további bővítésétől való tartózkodást a brit miniszterelnök is határozottan elutasítja.

„Nem lehet visszatérni abba az időbe, amikor néhány nagyhatalom a fejük felett dönt más országok sorsáról” – mondta a brit miniszterelnök.

A konfliktus megoldása érdekében a nyugati védelmi szövetség ragaszkodik a jelenlegi irányvonalhoz, és a szankciókkal való fenyegetés, a katonai egység és a diplomácia keverékére támaszkodik. A NATO védelmi miniszterei jövő heti ülésükön az úgynevezett harccsoportok, a szövetségi térség délkeleti részén állomásozó harcoló erők megerősítéséről tárgyalnak majd, Nagy-Britannia már ma beleegyezett, hogy további katonákat, hajókat és repülőgépeket bocsát rendelkezésre. A NATO ugyanakkor megerősíti tárgyalási hajlandóságát. Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek írt levelében Stoltenberg főtitkár azt kéri, hogy a NATO-Oroszország Tanácsot használják fel a válság enyhítését célzó további tárgyalásokra.

„Javasoltunk kölcsönös tájékoztatókat a katonai manőverekről, a félreértések elkerülése érdekében a nagyobb átláthatóságról, valamint a fegyverzetellenőrzési kérdésekről, beleértve a nukleáris fegyvereket és a rövid és közepes hatótávolságú földi indítású rakétákat” – mondta Jens Stoltenberg. Az azonban bizonytalan, hogy az orosz fél elfogadja-e a tárgyalási ajánlatot. Moszkva még nem válaszolt a NATO levelére.

(Kiemelt kép: Boris Johnson és Jens Stoltenberg közös tájékoztatójukon 2022. február 10-én Brüsszelben. fotó: Daniel LEAL / POOL/AFP)