„Aki csal, az repül”
A német gazdaság már ma sem működhetne a látható sikerrel a külföldről érkezett diplomások, szakemberek tömege nélkül, s a következő években további másfél millió bevándorlóra lesz szüksége a gazdaságnak. Ennek ellenére erősödnek a hangok a beáramló külföldiek ellen.
A bajor kormánypárt, a CSU e heti tanácskozásán is középpontban állt a kérdés: hogyan vessenek gátat a román és bolgár bevándorlók most várható áradatának, akik hazájukból a szegénység elől menekülve – a bajor feltételezések szerint – a német szociális támogatásokból akarnak élni. E két ország polgárai az új évtől telepedhetnek le szabadon bárhol az unióban, s német konzervatív politikusok (akárcsak brit társaik) bennük látják a legnagyobb veszélyt a szociális kasszára nézve. Egy közvélemény-kutatás szerint immár a németek 55 százalékát aggasztja a tömeges bevándorlás, amely húsz éve nem tapasztalt méreteket ér el. Kevesebben tudják, hogy évente sok százezer német hagyja el hazáját – emiatt 2008-2009-ben csökkent is az ország lakossága. Azonban évtizedek óta jelentős többletet hoznak a bevándorlók, akiknek száma 2013-ban meghaladta a 400.000-et. A románok és a bolgárok belépésével idén még több betelepedővel számolnak. Tavaly egyébként a legtöbben Lengyelországból érkeztek, utánuk nagyságrendben a románok, az olaszok, a magyarok és a spanyolok következtek.
A CSU azt az álláspontot képviseli, hogy mindazokat, akik csak a szociális juttatások miatt érkeznek, csalóként ki kell zsuppolni az országból: „Aki csaló – repül” – fogalmazta meg a jelszót Horst Seehofer bajor kormányfő, akit támogatnak egyes CDU-politikusok is. Ugyanakkor a nagykoalíciós kormányban részt vevő szociáldemokraták ugyanúgy elutasítják a CSU törekvéseit, mint az ellenzéki Zöldek és a Balpárt. Tanulságos módon közvetetten az ellenzékkel tartanak a gazdaság érdekképviseletei is. Alapvető érdek ugyanis, hogy továbbra is érkezzék jól képzett munkaerő Kelet- és Dél-Európából, s ne riasszák el őket az idegenellenes jelszavakkal, intézkedésekkel. A gazdasági kamarák emlékeztetnek arra, hogy nem is olyan régen a spanyol, a portugál, majd a lengyel „áradattól” féltették az országot, a munkahelyeket – alaptalanul, hiszen a bevándorlók túlnyomó többsége jól beilleszkedett, s nemhogy támogatásra szorult volna, hanem befizetéseivel támogatja a szociális rendszert. Egyébként a korábban érkezett összesen 160.000 román és bolgár is általában megtalálta a helyét.
Gyermeknevelési segély mindenképpen jár
Kirekesztésre egyébként sem az uniós rendszabályok, sem a viszonylag nagyvonalú német törvények nem adnak sok lehetőséget. A tartósan letelepedőnek munkahellyel vagy bejelentett önálló foglalkozással kell rendelkeznie, nemkülönben betegbiztosítással maga és családja számára. Ám ha önállóként keresete nem elegendő a létfenntartáshoz, nem kevesen már megkapják az idén legfeljebb havi 391 eurós szociális segélyt. Ennek folyósítása vitatott – a hatóságok az Európai Bíróság ítéletére várnak. Mindenképpen jár viszont – a munkát keresőknek is – a gyermeknevelési támogatás: havi 184 euró az első, 190 a második és 215 a harmadik gyerek után; még akkor is, ha azok szülőhazájukban élnek. Tavaly nyáron kereken 33.000 román és bolgár család kapott „gyerekpénzt” – holott minden tizedik kiskorú nem élt Németországban. Az új kormány első nagyobb belső vitáját egyelőre elnapolták: a bevándorlók és a szociális segély kérdéseiben egy államtitkári bizottság egyeztet.
További írásokat olvashat Németországról a
