A „Tutto il calcio” fél évszázada

Guglielmo Moretti, Roberto Bortoluzzi és Sergio Zavoli ötletére 1960. január 10-én indult el a „Tutto il calcio minuto per minuto” (Minden foci percről percre), amely a Serie A mérkőzéseiről tudósított a kor legjobb, legszenvedélyesebb stílusú riportereivel.

A ma is élő műsorban olyan legendás szpíkerek álltak a mikrofon mögött a stadionokban, mint Nicoló Carosio, Enrico Ameri, a dokumentumfilmes és dalszerző Sandro Ciotti, akinek keresztapja Trilussa, a híres, római dialektusban író költő volt, de igen népszerű volt az íróként, kabarészerzőként és történészként is elismert Beppe Viola is – az ő nevük ma is úgy cseng az olasz szurkolók fülében, mint a magyarokéban Szepesi Györgyé vagy Gulyás Gyuláé.

Az első napon Carosio közvetítette a Milan-Juventus rangadót – a sors szeszélye folytán az évfordulón ugyancsak találkozott a két nagy csapat. Indro Montanelli, az olasz újságírás nem kevésbé fényes csillaga a 90-es években úgy beszélt a műsorról, mint a RAI legnemesebb programjáról, és kérte Istent, hogy tartsa meg Olaszország számára. Imája meghallgattatott.

Máig emlegetik az egyes riporterek híres mondásait és eseteit. „Döbbenet a Cibaliban” – kiáltott fel Ciotti 1961-ben, amikor a kiesőjelölt Catania megverte 1-0-ra a Juventust. Enrico Amerivel kapcsolatban főleg arra emlékeznek, hogy a kollégák rendszeresen beleszóltak közvetítéseibe: „Scusa, Ameri” (Bocs, Ameri), mivel sokszor kapta meg a forduló legfontosabb meccsét, és ezzel a többieknél több közvetítési időt, de a többi pálya eseményei gyakran „megzavarták” őt.

Nando Martellini szintén az eredeti csapathoz tartozott, de az ő legnagyobb „dobása” nem a körkapcsoláshoz fűződik, hanem az 1970-es mexikó vb olasz-NSZK elődöntőjéhez, a hosszabbítás utáni 4-3-hoz (Olaszországban ezt hívják az „évszázad mérkőzésének), amelyet „beugróként” vállalt el, miután Carosio rasszista ízű megjegyzést tett előzőleg az olasz-izraeli meccsen rosszul lengető partjelzőre. Tizenkét évvel később pedig ő közvetítette az azzurrik madridi diadalát.

Zavolil, a műsor első szerkesztője később a RAI elnöke lett, jelenleg pedig az olasz szenátus tagja. Az alig 43 évesen elhunyt Viola úgy él a kollégák és a rádióhallgatók emlékezetében, mint „romantikus, patetikus őrült”. Bortoluzzit, aki 28 éven át volt a műsor vezetője, közvetlensége miatt valóságos családtagnak tekintették milliók.

Ugyancsak ünnepel a Magyarországon is közkedveltté vált Panini futballista matrica-sorozat, amely az 1960-61-es Serie A résztvevőivel indult és alapozta meg birodalmát. Ez alkalomból a több millió matrica-borítékban 600 eredeti autogrammal ellátott képet rejtettek el, köztük a világbajnok Buffonét, Tottiét és Gilardinóét.

Ismét indulhat az a vadászat a ritkaságokért, amely a 60-as évek közepén érte el csúcspontját: akkor Pizzaballa-szindrómának nevezték, az Atalanta (később az AS Roma, majd a Milan) kapusa nyomán, akinek fotója nem készült időre, mert éppen katona volt. Az évforduló kapcsán a La Repubblica meg is szólaltatta a híres, ma 71 éves kapuvédőt, akit egy kicsit bánt, hogy neve nem elsősorban több mint 20 éves első osztályú pályafutása, hanem egy hiányzó matrica nyomán vált fogalommá…