A szlovák állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva akarta elkobozni a magyar tulajdonos földjét
A magyar lakosságot kollektív bűnösként beállító és a mai napig érvényben lévő Beneš-dekrétumokok alapján akar megszerezni a szlovák állam egy nagy értékű földterületet. A magyar tulajdonosok - akikkel megfizettetik az ingatlanadót azért - a mai napig küzdenek a bíróságon a földjükért.
Az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva akarta elkobozni azokat a másfél millió euró értékű telkeket, amelyeken most a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű áll. Azzal érveltek, az egykori tulajdonos magyar volt, így a második világháború után konfiskálni kellett volna a tulajdonát. A bíróság azonban úgy határozott, nem az államot, hanem az egykori tulajdonos örököseit illeti az ingatlan. A döntés nem jogerős – írja tudósításában a pozsonyi Újszó.
A Pozsonyi II. Járásbíróság október 13-án elutasította a Szlovák Földalap által beadott keresetet, amelyben az alap azt állította, néhány, a fővároshoz tartozó Pozsonypüspöki közigazgatási területén lévő rendkívül értékes ingatlan nem azokat a magánszemélyeket illeti meg, akik azt megörökölték, hanem az államot.
A földalap azzal érvelt, hogy az örökösök felmenői magyarok voltak, így a második világháború után el kellett volna kobozni a mezőgazdasági tulajdonukat.
A szóban forgó földterületek ma hozzávetőlegesen másfél millió eurót érnek, hiszen a Pozsonyt elkerülő D4-es autópálya alatt vannak. Az elsőfokú bírósági döntés nem jogerős, a földalap jogorvoslati kérelmet adhat be. Az alap új igazgatója, Ján Marosz azonban még nem döntött, fellebbeznek-e, szerinte az intézmény előző vezetése idején bizonyos érdekcsoportok a dekrétumokat használták hivatkozási alapnak arra, hogy az érdekeiket érvényesítsék.
A mostani perben az örökösöket képviselő ügyvéd, Tomáš Plank az Újszónak elmondta, a kérdéses földterületek a második világháború előtt Géhry Terézia pozsonypüspöki lakos tulajdonában voltak.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2022. június 27., 13:09
A Mondelez úgy határozott, hogy a Toblerone háromszögletű csokoládé gyártását áthelyezik Svájcból Szlovákiába, ami miatt a csomagolást is át kell írni.
A dekrétumok alapján történt elkobzásokat követő évtizedekben, az állampárti rendszer idején pedig egyszerűen nem törődtek azzal, hogy valójában kinek a tulajdonát képezi egy-egy földterület, lévén Csehszlovákiában is kollektivizálások kezdődtek.
Az örökösödési eljárást a pozsonypüspöki telkek esetében sem folytatták le. Azzal, hogy kik a szóban forgó ingatlanok valós tulajdonosai, akkor kezdtek foglalkozni, amikor a kétezer tízes években elindult a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű építése. Az állam elindította az ún. ROEP-eljárást, amikoris felkutatták az egykori tulajdonosokat. Ennek keretében 2015-re megállapították, hogy a mostani per tárgyát képező földterületek Géhry Teréziát illetik. „Az ő örökösei pedig elindították a hagyatéki eljárást, amely során 2018-ban az illetékes bíróság jogerős határozatot hozott arról, hogy megörökölték az ingatlanokat” – részletezte az ügyet a leszármazottakat képviselő Plank.
Anoním feljelentő: hiszen ezek magyarok
A hagyatéki eljárás után az örökösök a Nemzeti Autópályakezelőhöz fordultak, hogy az fizesse ki számukra a telkeik árát, amelyeken akkor már a javában épült körgyűrű. „Az autópályakezelő azonban azt válaszolta, nem fizethet, mert a Szlovák Földalap megtiltotta azt” – idézte fel az ügy fontos pontját az örökösök jogi képviselője. A földalap arra hivatkozott, egy anonim feljelentés alapján olyan gyanú merült fel, hogy a kérdéses ingatlanok „konfiskátumok”, vagyis olyan tulajdon, amelyet egykor, a Beneš-dekrétumok alapján elkobozhattak. Az alap így 2019-ben bírósági pert is indított, amely során azt igyekezett bizonyítani, hogy konfiskált tulajdonról van szó.
„Azzal érveltek, hogy Géhry Terézia biztosan magyar volt, így rá is vonatkozott a vagyonelkobzás” – idézte fel a földalapnak a bíróság előtt bemutatott álláspontját az örökösök ügyvédje.
Még a kollektív bűnösséget igazoló papírt sem tudják bemutatni
Ugyanakkor a földalap által megbízott ügyvédi iroda Géhry Teréziára vonatkozóan nem tudott semmiféle konfiskációs, azaz elkobzási határozatot felmutatni, a levéltári kutakodásuk során nem találtak ilyet. A tárgyaláson csak egy kézzel írott korabeli névsort prezentáltak, amiről azonban nem világos, mi célból jött létre, mi alapján kerültek rá az egykori pozsonypüspöki lakosok. „Ez valamiféle, az elkobzások előtt keletkezett összeírás lehetett, ahol a mezőgazdasági adót fizető személyek neve szerepelt” – mondta az örökösök ügyvédje. „Olyan érvük is volt, mi szerint Géhry Terézia rokonainak tulajdonát igazolhatóan elkobozták, ezért az illető hölgy földterületeit is biztosan konfiskálták” – emlékezett vissza az ügyvéd a földalap argumentációjára, de hozzátette, a bíróság az ilyen bizonyítékokat nem fogadta el. Plank szerint felháborító, hogy a földalap mindenféle okirat nélkül egyszerűen meg akar fosztani bizonyos magánszemélyeket az őket illető, jelentős értéket képviselő tulajdontól.
A mostani per tárgyát képező jelentős méretű földterületeken már a kész autópálya áll, ezért a telkeknek az állam által garantált kb. 65 eurós négyzetméterenkénti áron számított értéke hozzávetőlegesen 1,5 millió euró. Az ügy abszurditása, hogy az örökösök 2018-as hagyatéki döntés óta kötelesek évente néhány ezer eurós ingatlanadót is fizetni. „Miközben a telkeket nem tudják használni, hiszen azokon ott van az autópálya” – tette hozzá a lapnak az ügyvéd.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Unsplash)
