A Ruhr-2010 ragyogó megnyitója – hóviharban

Jürgen Rüttgers, Északrajna-Vesztfália tartomány kereszténydemokrata miniszterelnöke bejelentette: az évet azzal is emlékezetessé teszik, hogy 15 millió eurós alapból teremtenek elérhető árú lakás – és alkotási lehetőségeket európai művészek számára a Ruhr-vidéken. Azt várják a későbbi években még nagyobb mértékben kibontakozó kezdeményezéstől, hogy az így születő alkotások átformálják majd az egykori iparvidék arculatát.

Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke hajadonfőtt áll ki a hóviharba a Zollverein, az egykori bánya-akna és kohó udvarára és érthető németséggel üdvözölte a házigazdákat, akik a kiosztott, színes plasztik esőköpenyekbe, sapkákba, kucsmákba, sálakba burkolva ültek a fagyos tribünökön, majd ő is említette a pécsieket és az isztanbuliakat.

Hibátlan show a hóban

Az ezt követő jó fél órás műsor bizonnyal emlékezetes marad a szabadtéri rendezvények történetében. A rendezők német szívóssággal a baljós meteorológiai előrejelzések ellenére ragaszkodtak hozzá, hogy a tervezett helyszínen, az ipari műemlék védett területén, szabad téren rendezzék a műsort. Hólapátolók, homokszórók léptek így először és a számok között a színpadra – de utánuk a fiatal táncosok, muzsikusok, rappelők és artisták, rézfúvósok ugyanolyan lazán, hibátlanul adták elő könnyűnek egyáltalán nem nevezhető számaikat, mint ha nyári estén szerepelnének. A hóviharos programot lelkes hangulat közepette zárta a Ruhr-vidék új „himnusza”, amelynek refrénje: „Kommt zur Ruhr”, jöjjetek ide, a Ruhr vidékére.

Az év német programját három fogalom köré csoportosították: Mítosz- Metropólis - Európa. Ez a három fogalom szövi át a programok hat területét: képek, színház, zene, nyelv, kreatív gazdaság, ünnepek. Így megismerhetjük a programból a színhely történetét, az óriási változásokat: hogyan születik a Ruhr-vidék mítoszából, az egymáshoz közeli városok füzéréből új metropólis, amely művészetével, kultúrájával lendületet ad Európának. E sűrűn lakott vidék képét a régi Ruhr adta: a szén és az acél, a kemény munka és a szolidaritás. Hozzá persze a labdarúgás is – de mindenekelőtt a különböző kultúrák, vallások együttélése. A látogató így megismerheti a térség múltját, gyökereit – s azt is, hogyan keresik lakói a jövőt.

Hogyan akarunk élni?…

A RUHR 2010 abból indul ki, hogy amint Európa sok államából nő össze, úgy képez itt 53 város, a maga összesen 5.3 millió lakosával , új egységet. A program bemutatja, milyen lehet az életminőség az ilyen, sok-központú város-egységben. A rendezők hazai és külföldi alkotókat, építészeket, művészeket kértek az együtt-gondolkodásra, hiszen az új helyzetben a képzőművészet és a várostervezés, a tájrendezés új formáira, az együttműködés új útjaira van szükség.

S milyen legyen a jövő? AZ EU-nak mély gyökerei vannak ezen a tájon, hiszen itt hozták létre az elődöt, a Montanuniót. De igen erősen meghatározza a Ruhrt a 150 éve tartó bevándorlás is: lakói 170 országból érkeztek ide, telepedtek le. TWINS-programjuk a legnagyobb város-partnerségi rendszer Európa történetében. Sok német várost kapcsol magyar partnereihez is, összesen száznál több városi közösséget fűz össze. A cél, hogy az emberi, a kulturális kapcsolatok kiépítésével elsősorban a fiatalokat hozzák közel egymáshoz, kapcsolják be közös programokba, segítsék, a cserét, a közeledést.

A Ruhr-vidéket németül sokáig a „három F” jegyében emlegették: Fördertürme (aknatornyok) – Futball – Flaschenbier, azaz üveges sör… A 2010-es kulturális évvel a Ruhr egészen új képet kíván mutatni magáról: frissen, megújultan, de még nem készen – és meglepően áll a világ elé. Olyasmire tesznek kísérletet, amire Európában még nem volt példa: hogyan lehet élhető városi környezetet teremteni a kultúra segítségével, olyan jövőt találni, amelyben a kreativitás alakítja ki a 21. század új metropólisát.

Magdolna Wiebe, Essen