A menza, ha svéd
A negyvenes évek közepén létrejött társadalmi megállapodás szerint, a gyerekek tanulmányi lehetőségeit nem befolyásolhatja a család anyagi helyzete. Az iskola semmilyen indokkal nem kérhet pénzt a szülőktől. Ennek értelmében a díjmentes iskolai étkezés minden diáknak jár. Ez – Finnországgal együtt – egyedüalló a világon.
Amint az alapoktatás (iskola és gimnázium), úgy a diákok étkezésének megszervezése is az önkormányzatok feladata, és – szolidáris alapon – az adóbevételeikből finanszírozzák. S mivel helyiérdekű ügy (s így helyi döntést igényel) 1946-tól 1966-ig tartott, mire azt mind a 290 önkormányzat bevezette.
Ám az tény, hogy iskolai étkeztetésre költhető pénz itt sem sok: gyerekenként, évente átlagosan 4.000-7.000 korona közötti összeget terveznek a városok a költségvetésükbe, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy nagyjából egyharmada, 8-10-12 korona jut egy adag ebéd nyersanyagára, mert a többit elviszik a személyi- szállítás- és más költségek. Jól beosztják, ami van, s a személyzetet is rendszeresen továbbképzik… hogy kevesebb szó érje a házuk táját – mert éri!
Ráadásul, a megrendelő önkormányzat első dolga, hogy a megbízói szerződés mellé a vállalalkozó elé teszi (az élelmezés-egészségügyi intézet iránymutatásait alapul vevő) előírásait is, a gyerekeknek szánt étkezés minőségére és mennyiségére vonatkozóan.
Például, hogy ajánljanak legalább kétféle menüt, legyen vegetáriánus étel is és legkevesebb többféle zöldség, saláta, öntettel és hozzá knäckebröd (kemény kenyér), barna kenyér és vaj, sajt (svéd szokás, a saláta mellé), s italként tej és csapvíz (tartályban). Az is előirás, hogy a hús, a szárnyas és a hal egyenlő arányban, havonta 4-4 alkalommal szerepeljen a menüben (nem számítva a darálthúsból, vagy hasonlóból készülteket), s hogy a tányérra kerülő ételnek fele legyen zöldség, negyede szénhidrát és negyede fehérje (ez az ún. talrikmodellen - tányérmodell, egy szimpla svéd módszer az egészséges étkezés érdekében).
Részletesen szól az útmutató arról is, hogy a saláta-asztalon (mely kötelező tartozék, s ott látható minden étteremben is), mit, s milyen mennyiségben kínáljanak: legalább 7-8 féle friss, darabolt-lereszelt zöldséget – közte 2-3 C-vitaminban gazdag, 3-4 rostos, szénhidrátos, s 1-2 féle gyümölcs legyen –, hogy minden gyerek elfogyaszthasson legalább egy-két maréknyit, melyet maga válogathat. (A saláta vajas kenyérrel, utána tej, biztos kártya sokaknak, főleg, ha valami ‘äcklig mat’ undorító kaja van…) Sütemény vagy más haszontalanság kizárt – kivétel csak a palacsinta, mely a csütörtöki leves után szokott előfordulni, eper- vagy áfonyalekvárral (itt ez a legkedveltebb gyümölcsök).
Lakóhelyemen negyvenezren élünk. Itt 15 iskolát és egy gimnáziumot lát el a ‘nagykonyha’. Ez naponta 7.700 adagot jelent és 800 speciális menüt, a különféle diétákra tért, vagy kényszerült diákoknak (sertéshúsmentes, vegetáriánus; s a laktóz-glutén s másra érzékenyeknek, melyet a szülőknek kell kérni). A menü nagyban készül – a salátavágás, a krumpli, rizs, spaghetti-főzés, s más utómunkák a kökis-re (konyhásra) marad.
Elvárás, hogy az ebéd ne csak elegendő és tápláló is legyen, de változatos és ha lehet, eko, azaz helyi anyagokból, helyben főzött. Kívánság-hetet is tartanak néha (amúgy az iskolai ebéd-tanács is beleszól a menü kialakításába). Keresve a változatosságot, előfordult, hogy thai vagy perui származású szakácsot is alaklmaznak, vagy fél éven át téma-napot iktatnak be, amikor a hét egy napján más-más nemzet ételét kínálják. Fél évre előre minden diák megkapja a menüt, ott van a honlapunkon, s az újságban.
A napi két menü mellé mindenütt kitesznek néhány féle felaprított, lereszelt nyers salátazöldséget: fehér káposzta, cékla, sárgarépa, paradicsom, uborka, paprika, jégretek, kukorica, búzacsíra, olivabogyó, jégsaláta, alma, narancs, salátadinnye, napraforgómag, szezámmag, lenmag és 1-2 házilag kevert joghurtos öntet szokott legyakrabban variálódni, helyben készítik elő. Barna kemény svéd kenyér (knäckebröd, egy lágy kenyér (általában barna), vaj, sajt is van mellette, s (zárt tartályban) italként tej és csapvíz (citrom- vagy uborkakarikával, almahéjjal). Hogy valamit egyenek a ‘fújjolók’ is, tesznek ki még fil-t (svéd joghurt) és müzlit, zabpelyhet is.
A mi iskoláinkban az e heti választék: Hétfő: halgombócok, rákmártással, főtt krumpli vagy aprófalatok. Kedd: sült vagdalthús, fűszerszósszal, krumplival vagy cevapcici paradicsommártással, főtt krumpli. Szerda: pitakenyérbe csomagolt kebab joghurtszósszal vagy Texas chilis bab. Csütörtök: halpudding (kedvelt tepsis étel) héjában főtt krumpli vagy Yambalaja. Péntek: bazsalikomos francia csirkeragu rizs vagy falafel ratatoulle-jal és rizzsel.
