A magyarok óvatosak az ukrán kérdésekben
Lengyelországban hetek óta még a belpolitikai híreket is háttérbe szorítják az ukrajnai események, a köztelevízió esti híradójának csaknem teljes stábja Kijevbe utazott, onnan készítették a kiadásokat. A lengyel politikai élet főbb szereplői is azonnal reagáltak a szomszéd ország történéseire, ezért lepődtek meg a magyar vezetők hallgatásán. A Rzeczpospolita című jobboldali napilapban terjedelmes cikk elemzi a magyarok óvatosságát az ukrán ügyekben.
Jaroslaw Gizinski szerint a magyarok ugyan értékelik a lengyelek elkötelezettségét az ukrajnai politikai válság megoldásában, de ők az események oldalvonalán maradtak.
Donald Tusk és Orbán Viktor minapi budapesti találkozója során azt nyilatkozták, hogy mind Lengyelország, mind Magyarország az ukrán krízis megoldása mellett állnak „a konfliktus mindkét oldalának jogai tiszteletben tartása szellemében”. A korábban a kijevi vérontás félbeszakításában nagy szerepet játszó Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter is találkozott hétfőn Budapesten a visegrádi országok diplomáciájának vezetőivel.
Budapest gondoskodása azonban a kárpátaljai kisebbség jogainak védelmére korlátozódik. A magyar kormány a válság kezdete óta rendkívül önmegtartóztatóan viselkedik a szomszédos Ukrajna eseményeinek értékelésében. A majdani véres események napjaiban mindössze a „krízis békés megoldására” hívtak fel. Orbán Viktor egy helikopter fedélzetéről tett szemlét az ukrán határnál, ami sokkal inkább a Magyarországon folyó választási kampány miatti gesztus volt, mint a helyzet megnyugtatásának kísérlete – értékeli a jobboldali lap.
A magyar média érdeklődése is meglehetősen szerénynek tekinthető az ukrán események iránt, a közmédia egy része pedig inkább kifejezetten kelletlenül mutatta be Majdan álláspontját, és arról informált, hogy a rendfenntartó erők a közrendet megzavaró csoportokat visszatartották. Martonyi János magyar külügyminiszter csak pénteken üdvözölte „a krízis békés megoldását” Kijevben. Megállapította, hogy „Magyarország elítéli az erőszak alkalmazását mindkét oldal részéről, viszont a politikai felelősség alapvetően a hatalmat terheli”.
Az ukrán helyzet értékelésében való óvatosságot hivatalosan a magyar kisebbség helyzetéért való aggodalommal magyarázzák (Kárpátalján kb. 150 ezer magyar lakik). Valóban, az ukrán nacionalista csoportosulások, mint a Szvaboda, vagy a Karpat Szics (a Jobb Szektor helyi csoportja) a kisebbségi jogok garantálása ellen áll ki. Még magyarellenes provokációkra is sor került, pl. az ukrán nacionalisták megbecstelenítették a magyar emlékhelyeket.
A magyarokat különösen nyugtalanítja a Legfelsőbb Tanács által, Janukovics elnökségének megdöntése utáni órákban elfogadott, 2012-es nyelvtörvény visszavonása. Ez az orosz nyelv előnyeinek eltörléséről szól, de egyben visszavonták azon nyelvek elismerését is, amelyeket azokban a régiókban használtak, ahol a kisebbség meghaladta a lakosság 10 százalékát (például Beregszászon, ahol a lakosok fele magyar). Kevesen hisznek abban az ígéretben, hogy a nyelvtörvényt hamarosan a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának szellemében fogják módosítani.
Az ellenzék részéről ugyanakkor olyan vádak merültek fel, hogy a kijevi események Budapest általi óvatos értékelésében nagy szerepe van az orosz kapcsolatok nem régi felmelegítésének: a paksi atomerőmű bővítéséről most aláírt nagy szerződés után – jegyzi meg Gizinski.
