A jobboldali román elnökjelölt is elhatárolódott Orbántól
A New York Times szerint a román elnökválasztásnak igazából az a tétje, melyik jelölt tudja meggyőzni a szavazókat, hogy nem fogja utánozni Magyarországot, azaz gyengíteni a demokratikus intézményeket, megbéklyózni a független ellenőrző testületeket és egyetlen párt körül összpontosítani a hatalmat. (Az elnökválasztás második fordulóját ma tartják – A szerk.)
(A november 2-án lebonyolított első forduló után két jelölt maradt versenyben: egyikük Victor Ponta jelenlegi szociáldemokrata miniszterelnök, a másik pedig Klaus Johannis, az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje, Nagyszeben szász polgármestere. Kettejük közül választják meg vasárnap a tíz év után leköszönő Traian Basescu államfő utódát – a szerk.)
A szociáldemokrata Ponta ki is jelentette: nem akarja bírálni az egyik szomszéd államot, de biztosíthat mindenkit, hogy ő szociáldemokrata, kormányfőként Európa- és Amerika-barát, így győzelme esetén Románia továbbra is a jövő útját követi.
A jobboldali ellenzék jelöltje, Johannis szintén azt hangoztatta, hogy a nyugati orientáció híve, és hogy jelenleg Magyarországon nem jó irányba tart a demokrácia.
Az biztos, hogy a román vezetők aligha hasonlítják magukat a magyarok erős emberéhez. És az sem valószínű, hogy bármelyikük szorosabb kapcsolatokat akarna Oroszországgal. Ám Johannisszal az élen sok elemző felteszi a kérdés, hogy minden nyilatkozata ellenére Ponta vajon nem növelné az olyan önálló testületek kormányzati ellenőrzését, mint a bíróságok, és nem építene-e a nacionalista populizmus agresszív változatára?
A vetélytárs visszautasítja a vádakat. A román szakértők azonban a miniszterelnököt nem tekintik Orbánhoz hasonlónak. A magyar politikusról úgy gondolják, hogy ideológus és meg van győződve arról, hogy a liberális demokrácia árt Magyarországnak. Továbbá örül, ha Brüsszel bírálja.
Ponta ellenben opportunista, annyi hatalmat gyűjt a kezébe, amennyit csak tud, de ha ellenállásba ütközik, leáll. Viszont ha nyer ami valószínű, és utána a nyugat nem fejt ki rá elég nyomást, akkor várhatóan kísértést érez, hogy lemásolja az orbáni modellt. Az egyik politológus úgy fogalmaz, hogy a magyar vezető jó példával járt elöl az egész térség számára, amikor bejött neki, hogy a gyengébb demokrácia felé vigye el a magyarokat.
A nagy dilemma az Európa és Washington számára, hogy lesznek-e más, sarjadóban lévő tekintélyelvű vezetők, akik rátérnek az orbáni útra. A bukaresti Európai Politikai Központ igazgatója szerint az egész régióban hanyatlik a demokrácia színvonala, de az EU alapértékeivel szemben Orbán és Ponta jelenti a legnagyobb kihívást.
