2011: Borúlátó franciák
Magukat a franciákat is meglepte az a kép, amelyet a BVA-Gallup International nemzetközi felmérése tükröz vissza róluk: az előttünk álló évvel kapcsolatos várakozások tekintetében az első helyen végeztek a legpesszimistább nemzetek élbolyában. Európában a franciák látják legsötétebbnek a jövőt, 61 százalékuk gazdasági nehézségekre számít, mindössze 3 százalék fűz reményeket a fellendüléshez. Az európaiak depressziós hangulata éles kontrasztban áll a feltörekvő országok bizakodásával.
A BVA-Gallup a múlt év végén, október és december közepe között, 53 országban, több mint 63 ezer embernél tudakozódott arról, milyen irányú változásokra számítanak 2011-ben. A nemzetközi vizsgálat adatai arról árulkodnak, hogy a világválság megcsappantotta a gazdag és fejlett európai államok lakóinak önbizalmát, a szegénységgel, korrupcióval, terrorizmussal küzdő afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok népessége viszont töretlen reménykedéssel várja a szebb jövőt.
Nigériában 80 % bízik abban, hogy anyagi helyzete javulni fog idén, még Afganisztánban és Irakban is többségben vannak az optimisták. Brazíliában, Indiában és Kínában 49% a gazdasági prosperitást jósolók aránya. A derűlátók tábora Vietnamban a legnagyobb, a válaszadók 70 %-a szerint 2011-ben beindul a gazdaság motorja.
A franciák jövőképe meglehetősen borús, európai szomszédaiknál feketébb kilátásokkal számolnak az idei évre. Az olaszok közül 41%, a spanyolok 48% és a britek 52%-a készül nehézségekre. Ezzel szemben Berlinben bizakodó a hangulat, a németeknek csak 22%-a tart attól, hogy kedvezőtlen év vár rá. Igaz, a német gazdaság jobban ellenállt a válság nyomásának, mint a francia, ami elsősorban a kisvállalkozások sűrű hálózatának, a robusztus iparnak, valamint a pozitív kereskedelmi mérlegnek tulajdonítható.
Franciaországban leginkább a munkahely elvesztésétől rettegnek, a válaszadók 67 % szerint idén tovább nő a munkanélküliek száma. E kérdésben Franciaország a 3. helyet vívta ki magának Nagy-Britannia és Pakisztán mögött.
Nem sokat változtat a keserű hangulatot sugalló képen az sem, hogy saját helyzete perspektíváinak megítélésében a franciák 53 százaléka optimistának mondja magát, egy évvel ezelőtt ugyanis még 60 % tekintett pozitív várakozással az új év elé. Különösen a nők veszítették el a jövőbe vetett bizalmukat: 2010 kezdetén 64 százalékuk nyilatkozott derűlátóan (míg a férfiaknál csak 55 százalék), idén az 53 százalékban megvalósult a két nem egyenlősége. A legnagyobb kiábrándulás a 15-24 éves korosztálynál tapasztalható, a tavalyi 66 százalékról 58 százalékra csökkent a dolgok jobbra fordulásában reménykedő nyilatkozók aránya.
Mindent egybevetve a franciák 37 százaléka úgy vélekedik, hogy 2011 rosszabb lesz, mint 2010 volt.
A francia pesszimizmus lelki tényezői
Paradoxonnak tűnik, de a BVA-Gallup vizsgálat is arról tanúskodik, hogy a franciák saját gyarapodásuk lehetőségeit pozitívabban ítélik meg, mint országukét, amelynek jövőjéért komolyan aggódnak.
A neves pszichiáter, Serge Hefez szerint ez a szembeszökő ellentmondás a franciáknak abból az általános benyomásából adódik, hogy őket ,,mint állampolgári közösséget cserbenhagyta a gondoskodó állam’’. A franciák általában is hajlanak arra, hogy a dolgok rosszabbik oldalát lássák – vélekedik a pszichiáter -, sokkal inkább, mint más, hasonlóan fejlett államok polgárai. „A hagyományosan gondoskodó állam nagyon fontos a számunkra. Rendkívül büszkék vagyunk világszerte legjobbnak elismert egészségügyi és oktatási rendszerünkre. De minél jobban működik ez a rendszer, annál nagyobb az igény a gondoskodó állam nyújtotta védelemre. A válság azt a félelmet keltette fel, hogy elsorvad néhány olyan érték, amelynek fogalma összeforrt Franciaországgal, mint például az egyenlőség.”
Serge Hefez úgy véli, hogy a privilegizáltak és a középosztálybeliek között egyre növekvő jövedelmi különbségek is hozzájárulnak az elbizonytalanodáshoz.
A francia állampolgár úgy érzi, hogy egy sebezhető országban él, de ha a saját helyzetét vizsgálja, megállapítja, hogy az ő szempontjából nem is mennek olyan rosszul a dolgok.
