Az ügyből nem lett volna botrány, sőt tejmizéria, ha a tartomány (Vajdaság) és a köztársaság (Szerbia) viszonya nem lenne a végsőkig kiélezett. Az utóbbi néhány hónapban ugyanis nem csupán a szerb tejben mértek a megengedettnél magasabb aflatoxinszintet, hanem szinte minden balkáni országban, sőt Németországban is. Csakhogy másutt ez nem okozott politikai bonyodalmat. BÓDIS GÁBOR tudósítása.

Lezárultak a bíborosi testület március 4. óta tartó vatikáni tanácskozásai – jelentette be Federico Lombardi szentszéki szóvivő, aki hétfői sajtótájékoztatóján a kedden kezdődő konklávé részleteit is ismertette.

A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma (FCRCHM) Szőcs Domokos és Szepesi Sándor tanügyminisztériumi kisebbségügyi igazgatók leváltását kérik egy, a Székelység története című kötet tankönyvként történő használata kapcsán írt levelükre kapott válasz miatt. A civil szervezet egy álláspontot kért a Székelység története könyv kapcsán a minisztériumtól, a Szepesi és Szőcs válasszal úgy tűnik, elégedetlenek.

Csak az erdélyi magyar sajtó foglalkozott véleménycikkekben is a vasárnapi marosvásárhelyi autonómiatüntetéssel, a román lapok rövid tudósításokban számoltak be az eseményről, általában ötezer résztvevőt említve, a Hargita népe a résztvevőkkel kapcsolatban kibontakozott számháborúról írt.

A szomszédos országban arra kényszerítenek osztrákokat, hogy visszamenőleges hatállyal tegyék semmissé ingatlanaik megvásárlását. Fritz Pessl (Budapest, Eisenstadt) a Salzburger Nachrichten munkatársa három földműves történetét írja le. Mindhárom az elviselhetetlen jogbizonytalanságról szól.

Napi esemény-előrejelzésében a Spiegel: „Magyarország irritálja Európát” címmel adja hírül, hogy Áder János ma hivatalos látogatást tesz Berlinben, miközben Orbán kormányfő odahaza megváltoztatja az Alkotmányt és megnyirbálja az igazságszolgáltatás jogkörét.

Konfrontációval és szélsőséges megnyilvánulásokkal semmit sem lehet elérni – hangoztatta Victor Ponta román miniszterelnök egy vasárnap esti tévéműsorban a székely szabadság napja elnevezésű marosvásárhelyi autonómiatüntetésre reagálva.

Jelentős előnnyel a Munkáspárt nyerte meg Máltán a parlamenti választásokat, 15 év után ismét kormányt alakíthat – közölték vasárnap Vallettában

Harminc értelmiségi – 1990-ből. A rendszerváltás tavaszának kiemelt mondatai a 168 Óra rádióműsorból és lapunk második évfolyamából. Különféle világnézetek, eltérő megközelítések, de közös cél: a demokratikus Magyarország megteremtése. Emlékeztetőnek szánjuk. A miniszterelnök ugyanis kitörölte az emlékezetéből az 1990-es rendszerváltást és az alkotmányos demokráciát. Az idézetgyűjtemény memóriapróba az olvasónak, történelmi lecke „a fiúknak”, akik belemámorosodva a hatalomba, elfeledkeztek az Ady-vers legfontosabb soráról: „Ez az ország mindnyájunké.”

A világ tíz leggazdagabb embere között idén nincsen német – de milliárdosokban így sincs hiány Európa gazdaságilag legerősebb országában. Vannak köztük nagy kereskedelmi hálózatok tulajdonosai, de kiadók és úttörő Internet-szolgáltató is. Egyik-másik név Magyarországon ismerősen cseng: az Aldi bolthálózat tulajdonosa épp úgy a legvagyonosabb németek közé tartozik, mint Dirk Rossmann, akinek nevét drogéria-lánca viseli, a Deichman-féle diszkont cipőbolt-hálózat, vagy éppen a Lidl tulajdonosa.

A külvárosában lévő postaréti Székely Mártírok Emlékművéhez Székelyföld egész területéről autóbuszokkal érkeztek a tüntetők, akik elsősorban székely zászlókat hoztak magukkal, de megannyi magyar és árpádsávos zászló is feltűnt a tömegben.

Nem kell biztatás se Magyarországról, se máshonnan. Az úgynevezett Beneš-rendeletek – amelyek megágyaztak a csehszlovákiai németek (jóval kevésbé a magyarok) jog- és vagyonfosztásának, két és fél millió ember deportálásának – ma is azoknak okoznak gondot, akik Beneš elnök örökösei. Bibó István már 1946-ban „nagyméretű lelkiismereti válságot” jósolt Csehszlovákiának. Azóta ott van az írás a falon, legföljebb évtizedeken át törölgették, eredménytelenül. ACZÉL ENDRE elemzése.

Hideg polgárháborúként mutatja be a magyarországi helyzetet Bajnai Gordon a Die Zeitnek adott hosszú interjúban.

„Orbán Viktor a demokratikus értékeket fenyegeti” címmel jelent meg a Financial Times kemény hangú szerkesztőségi cikke a Fidesz által tervezett, immár negyedik alaptörvény-módosítás kapcsán. Európának figyelmeztetnie kellene Magyarországot, hogy veszélybe kerülhet az ország szavazati joga – írja a tekintélyes lap. Itt közöljük az írást rövidített formában.