Csak a magyar és orosz kormánypárti sajtó kérdezhette Putyint és Orbánt, utóbbi szerint nem tudjuk megváltoztatni az ország házszámát
Magyarország abban érdekelt, hogy a Nyugat és Oroszország közötti együttműködés minél inkább javuljon - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután szerdán Budapesten tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Orbán Viktor a közös sajtótájékoztatón azt mondta: ha Európa nyugati és keleti fele, ha a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok jók, akkor azzal Magyarország nyer.
A gazdasági együttműködésről szólva kiemelte: az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése óta 2018 volt az első év, amikor a magyar-orosz kereskedelmi forgalom ismét nőtt, meghaladta a 6 milliárd dollárt.
Magyarország szándéka, hogy próbáljon megegyezni oroszországi beruházásokról, tőkebefektetésekről, valamint hogy legyenek olyan exportképes termékei, amelyeket az orosz piac befogad - közölte, megjegyezve, hogy Magyarországnak már vannak húsipari, állategészségügyi, gyógyászati és gyógyszeripari beruházásai Oroszországban.
A magyar-orosz politikai együttműködésre is kitért Orbán Viktor, úgy fogalmazva: egyetlen ország sem tudja megváltoztatni a házszámát,
minden ország „ott van, ahová a Isten teremtette”, márpedig Magyarország egy Moszkva-Berlin-Isztambul háromszögben éli az életét, a magyar politika célja pedig az, hogy minden nagyhatalom érdekelt legyen a sikerében, de különösen azok, amelyek regionális szempontból döntő befolyást gyakorolnak az életére.
Ebbe illeszkedik a magyar-orosz együttműködés is, mert noha Magyarország természetesen a NATO-nak és az EU-nak is tagja, és az is marad, ez nem zárja ki bizonyos kérdésekben a politikai együttműködést Oroszországgal - közölte.
Orbán kiemelt területei között említette a keresztény közösségek védelmét szerte a világban, valamint a migrációt, ugyanis - mondta - mindkét ország ismeri az abban rejlő veszedelmeket. Azt azonban nem említette, hogy az ő részvételével is lezajlott Türk Tanácsban olyan országok vezetőivel tárgyalt, amelyekben keresztényüldözés zajlik. De azért Orbán elmondta, a magyaroknak kötelességük, hogy segítsék az országuk területén kívül is a bajba jutott keresztény közösségeket, ami egy nagyon régi tradíció. Magyarország Oroszországgal közösen egyházi épületeket állít helyre, és olyan gyárakat épít, amelyek hozzájárulhatnak a helybéliek élelmezéséhez. Magyarország ezenkívül iskolákat, kórházakat épít, falvakat állít helyre, ahová az elmenekült emberek visszatérhetnek - mondta.
Arra a felvetésre, hogy Magyarország megvétózta a NATO nagyköveteinek közös, Ukrajnával foglalkozó nyilatkozatát, Orbán Viktor azt felelte: a vita arról szól, hogy mit kezdjenek azzal a helyzettel, miszerint a kárpátaljai magyar kisebbség diszkriminációt szenved el és fenyegetettségben él.
A magyar fél javaslata az volt, hogy ha már elfogadnak egy ilyen dokumentumot, legalább annyit érjenek el, hogy abban az ukránok vállalják a Velencei Bizottság indítványainak elfogadását - közölte, kijelentve: ha ez nincs benne a dokumentumban, Magyarország nem tudja aláírni, mert az olyan lenne, mintha feladná a kárpátaljai magyarokat megillető európai jogokat.
A Török Áramlat gázvezetékhez való magyar csatlakozást firtató kérdésre a miniszterelnök azt válaszolta: Magyarország nemcsak az energiabeszerzésben, hanem a tranzitországokat illetően is szeretne szuverén lenni, ezért ha Magyarországra Oroszországból csak Ukrajnán keresztül jöhet gáz, az a magyar szuverenitás szempontjából rossz. Ezért a Török Áramlat "egy preferencia, minél hamarabb tudunk hozzá csatlakozni, annál jobb" - mondta.
A sajtótájékoztató előtt Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin jelenlétében nyolc megállapodást kötött a magyar és az orosz fél. Ezek között volt magyar-orosz régióközi együttműködésről szóló komplex program, társadalombiztosításról szóló egyezmény, továbbá onkológiai, sport- és testnevelési, valamint vasúti együttműködési szándéknyilatkozat, az Eximbank és az orosz Exiar közötti viszontbiztosítási szerződés, együttműködési megállapodás Szamara megye és Győr-Moson-Sopron megye között, végül egy együttműködési megállapodás a Mol, a Lukoil és a Transznyefty között a kőolajszállítás jövőjéről.
Oroszország fontos partnernek tekinti Magyarországot az Európába irányuló gázszállításban - hangsúlyozta az orosz elnök a sajtótájékoztatón. Kiemelte: már több éve működik a két ország közötti együttműködést a legmagasabb szinten lehetővé tevő mechanizmus, amely sikeres, főleg a kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatok tekintetében.
Vlagyimir Putyin elmondta, nagy jelentőséget tulajdonítanak a Paks II beruházásnak; a magyar villamos-energiaszükséglet 40 százalékát már most is ez az erőmű adja, és a kapacitását növelik most tovább.
Más közös ipari projektekről is szó volt a tárgyaláson - közölte, megemlítve a magyar folyami hajózást és a budapesti metró modernizációját.
Közölte, tárgyaltak a közel-keleti és észak-afrikai keresztény közösségek helyzetéről. Oroszország kész az együttműködésre a keresztények támogatásában - mondta Vlagyimir Putyin, elfogadhatatlannak nevezve, hogy bárkit a vallási meggyőződése miatt üldözzenek.
Vlagyimir Putyin egy Ukrajnára vonatkozó kérdésre úgy válaszolt, nem tudja, mennyire képes Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezelni a helyzetet, kérdéses, végre tudja-e hajtani a korábban tett ígéreteit, ahogy az is, hogy mennyire képes megoldani az ukrán vezetés a Kelet-Ukrajnában kialakult helyzetet.
Kérdésre azt is elmondta, hogy Magyarország érdekelt a Török Áramlat gázvezeték építésében, hiszen az hozzájárul az energiabiztonságához. A vezeték fekete-tengeri szakaszának építése az év végéig remélhetőleg befejeződik. Magyarországon tizenöt kilométernyi vezetékszakaszt kell megépíteni - tette hozzá.
A sajtótájékoztató kapcsán meg kell említeni, hogy csak a magyar kormány szócsöveként működő MTVA és az Origo, valamint az orosz állami propagandát képviselő Interfax és a Russia Today kérdezhette a két politikust.
