Vizsgálat indul a BKK ellen

Vizsgálatot indít a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a BKK új bérletvásárlási szabályai miatt. Május 13-tól az ügyfélközpontokban és a pénztárakban csak úgy lehet majd bérletszelvényt vásárolni, ha a vevő megadja azt az igazolványszámot, amelyet a bérleten fel szeretne tüntetni.

2014. május 10., 19:23

Az új rendszer adatkezelésnek minősül, de a BKK nem jelentette be, tájékoztatta az információszabadság hatóság (NAIH) kabinetfőnöke a

VS.hu-t. A hivatalhoz sem nyilvántartási kérelem, sem állásfoglalásra vonatkozó kérelem nem érkezett, holott ezt az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény előírja.

A BKK állítja: elkészített egy adatvédelmi tájékoztatót, és megtette a szükséges bejelentést, ami a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nyilvántartásába vételéhez szükséges, azonban a nyilvántartásba vétel még folyamatban van. Ezzel annak a jogi lehetőségét kívánják megteremteni, hogy később, ha kell, végezhessenek adatkezelést.

A jegyeket és a bérleteket minden alkalommal helyben, speciális papírra nyomtatják, a számmal együtt, amelyet egyébként eddig is kötelező volt ráírni, viszont sehol sem kérték előre vagy tartották nyilván. Az ezután sem változik, hogy a bérletszelvény csak azzal az igazolvánnyal együtt érvényes, amelyiknek a számát ráírták. A bérletvásárláshoz használható a személyi, a diákigazolvány, a jogosítvány, az útlevél vagy más fényképes okmány, de bérletigazolvány is. Személyivel vagy jogosítvánnyal egyébként már 2013 januártól lehet bérletet venni.

A VS.hu kérdésére a vállalat közölte, hogy a rendszer sem eddig, sem most nem tárol adatokat.

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.