Világörökséghez tartozó 230 éves freskókat mázoltak le Orbán Viktor új hivatalában
Értékes freskóegyüttest tüntettek el a budai Karmelita épületegyüttes felújítása során, ahol kialakították Orbán Viktor miniszterelnök új rezidenciáját – értesült az Index. A hírportált egymástól függetlenül két, névtelensége megőrzését kérő művészettörténész tájékoztatta, akiknek feltételezéseiket az épület belsejéről megjelent fényképsorozatra, pontosabban annak egyik darabjára alapozták, amely az egykori refektóriumhoz (a karmelita kolostor egyik részéhez, amit a szerzetesek használtak) nagyon hasonló teret mutatott.
Az alábbi kép az, amit a Miniszterelnöki Kabinetiroda küldött szét a magyar sajtónak a kormányülések helyszínéül szolgáló teremről, amely a szakértők szerint éppen a korábbi refektórium volt.
A teremben korábban a Nemzeti Táncház stúdiószínpada működött. A falakon lévő freskók valószínűleg 1786 nyarán készültek, amikor a feloszlatott karmelita szerzetesrend egykori kolostorát II. József császár és király rendeletére világi célokra átalakították. A refektóriumból kaszinó, vagyis mulatóhely lett, és pont ez teszi a festést különlegessé, mert barokk egyházi freskóegyüttes viszonylag sok maradt fenn az ország területén, ilyen városi típusú, világi célú dekorációból viszont jóval kevesebb készült. A freskók jeles ókori személyiségeket, uralkodókat és tudósokat ábrázoltak, például Salamon királyt és Arisztotelészt.
Az épületkomplexum egyébként a világörökség részét alkotja, ezért bármely elemének eltüntetése vagy megváltoztatása sértheti Magyarország nemzetközi szerződésbe foglalt vállalását az érték megőrzésére. Vagyis előzetesen egyeztetni kellett volna az ICOMOS nemzetközi örökségvédelmi szervezettel.
A Nemzeti Táncszínház stúdiószínpada, vagyis a kormányülések jelenlegi helyszíneAz Index kérdésére a Miniszterelnökség azonnal elismerte, hogy a freskókat egyszerűen fehér festékkel mázolták le. „A terem falképei a magyar késő barokk-klasszicista falképfestészet alkotásai közé tartoznak, amelyek restaurálható állapotban maradtak meg. A korábbi, 1957-58-ban és 1973-ban történt restauráláskor használt anyagok és festékek elöregedtek, színük elváltozott. A karmelita refektórium falképeit az épület jelenlegi helyreállítása során tisztították és konzerválták, ezt követően leragasztották, és elfedésével a terem egyszínű, fehér kifestést kapott – egyben biztosítva a műalkotások dokumentálását és megóvását az utókor számára” – magyarázta az eljárást a tárca.
Feltételezések szerint a fehérre festés annak az általános koncepciónak volt a része, hogy az Orbán-rezidencia belső tereinek puritánságot kell sugározniuk. Vagyis politikai PR-szempontoknak estek áldozatul a műalkotások, amelyek még a második világháború pusztítását is túlélték.
Az örökségvédelmi hatóság szakemberei állítólag sokáig ellenezték a lépést, és nekik köszönhető, hogy a freskókat olyan módon tüntették el, hogy ez egyszer a jövőben még helyrehozható lesz: teljes restaurálást kaptak, aztán egy üvegszálas vászonréteget tettek rájuk, majd erre került rá a fehér festés.
