Vesztes választás után
Azt olvastam az egyik napilapban – Giczy György Helyezkedők című írásában, amelyben a választás utáni helyzetet értékelte –, hogy az egész kormányváltó oldalt az MSZP vitte a hátán. Ha igazat adnánk neki, azt kellene mondani, hogy olyan is lett az eredmény. Én természetesen nem értek egyet ezzel a megállapítással. De eltérve az írástól, az MSZP-sek is azt mondják – különösen Mesterházy –, hogy az MSZP jobb eredményt ért el április 6-án, mint 2010-ben, mivel több mint 250 ezerrel többen szavaztak rájuk most, mint előzőleg. Csakhogy ez így nem igaz, mert akkor ezek szerint az Együtt–PM-re és a DK-ra senki sem szavazott.
Sajnos az MSZP így szokta félrevezetni saját magát. Több esetben felvetődik a kérdés, hogy a magyar választópolgárnak a párt mellett szüksége van-e vezéregyéniségre. Természetesen én nem egy Orbán típusú vezérre gondolok. De ha visszatekintünk, a történelem azt igazolja: akkor ment jól a magyarságnak, amikor valamilyen formában karizmatikus vezetője volt, például István vagy Mátyás király, Antall József, Horn Gyula vagy korábban mások.
Abban igaza van Botka Lászlónak az április 17-i lapszámban megjelent interjúban, hogy az MSZP-t, de a kormányváltást sem vihette volna sikerre egyetlen ember, mert ehhez csapat kell. Ezt bizonyította Gyurcsány Ferenc esete, aki nem tudta a már meglévő csapatot maga mellé állítani, így el kellett buknia. Viszont hiába áll Mesterházy mögött a saját maga választott közösség, ha ő maga alkalmatlan a karizmatikus vezetésre. Az az ember aligha lehet alkalmas egy amúgy jó stáb irányítására, aki egy ilyen vesztes csata után azt állítja, hogy az összefogás jól működött. „Amit ember tehetett, azt a mi szövetségeseink meg is tették.” Ez csak félig igaz, ugyanis egy DK-s kampányfórumon sok résztvevő lázongott a választás előtt két héttel, hogy mikor kapják meg végre azokat a hívómondatokat, amelyek alkalmasak a választópolgárok megnyerésére. Válaszként az hangzott el, hogy a kampányt az MSZP irányítja, és fenntartja magának a jogot, hogy azokat ő fogalmazza meg, tehát várni kell. Külön útra nincs lehetőség.
Szükség van tehát egy olyan vezetőre, aki tud gyorsan, megfontoltan dönteni. Most pillanatokon belül újabb két választás jön, az elsőnél kiderül, hogy melyik kormányváltó párt rendelkezik ilyen vezetővel. Az önkormányzati választásnál már csak egy karizmatikus jelölt jöhet számításba, és nem biztos, hogy azt az MSZP-nek kell adnia. Ellenkező esetben ismét megeshet, hogy az MSZP viszi a hátán a „főpolgármester-váltókat”, ám ugyanolyan eredménnyel, mint a kormányváltás szándéka idején.
Id. Jókai Oszkár
E-mail
